Az utolso napok is hamar elmultak, bar egyre tobbet gondoltunk mar haza. Gezanak kulonosen hosszunak tunt a varakozas a hazautra.
Pénteken megneztuk a Museo Catholico-t, aztan kisetaltunk a vasutallomasra, hogy lassuk, mennyi idot kell raszanni. Aztan napoztunk egy kicsit egy parkban. Santiagonak van egy nagyon nagy, "tobblepcsos" parkja (mivel maga a varos sem sik teruletre epult), kozepen egy pici Santa Susanna templommal. Sokat beszélgettünk itt a parkban is, de máskor is. A Briegley-féle zarándokkönyvben, amit magunkkal vittünk, van egy sorozat kérdés, olyan önismereti-féle, azokat is végigbeszélgettük (már amelyikről voltak gondolataink). Arról is többször beszéltünk, mi az, amiben kicsit változni kellenünk, életmódban, gondolkodásban stb. Biztos nem nagyon fogtok semmit észrevenni ebből, de azt hiszem, mégiscsak változunk belül egy kicsit.
Lattunk egy csomo nepviseletes csoportot. Valami folkfesztival lehetett a varosban. Sokfele dudaszo, meg itt-ott egy kis tancbemutato. A park szélén volt egy hely, ahol egy csomó erogep-fele volt elhelyezve. Mar maskor is lattunk egyszer a buszból olyat, hogy vörös futósáv volt az út mentén, amit időrlő időre megszakított egy kis placc, ahol le volt rakva egy-egy ilyen kondigép. Mindet kipróbáltuk, némelyik nagyon vicces volt.
Szombaton reggel mindent összepakoltunk. Szerencsére a szálláson lehetett hagyni a cuccot. Aztán bepótoltuk, ami még elmaradt. Elmentünk a zarándokmúzeumba, a Pantheonba (ami egy templom Galícia nagyjaival), és mellette egy néprajzi jellegű múzeum is van. Jó volt, pont megfelelő mennyiségű kultúra.
Este mégegyszer elmentünk misére a katedrálisba. Egyébként a burgoszi vagy leoni katedrális szerintem sokkal szebb. Ez valószínűleg eredetileg román stílusú. Csak az oltár mögött van egy hatalmas faragott, aranyozott fal (altarpiece). Ennek közepén ül az a nagy, festett, díszes Szent Jakab szobor, amit hátulról megölelnek az emberek. Most szinte keveselltük, hogy 'csak' 6 pap celebrálta a misét. Érdekes, hogy sehol sem volt orgonás mise. Általában a pap énekelt valamit a misék végén, vagy esetleg, mint itt, valaki kicsit vezényelte a híveket, hogy énekeljenek, vagy az áldozás alatt bekapcsolnak egy magnót és arról jön valami egyházi zene. Mivel nincs élő zene, egy kicsit rövidebbek még a prédikálós misék is. Egyébként gyerek ministránst se láttunk egyszer
sem, még a vasárnapi misék alatt sem. Fenőttet se, legfeljebb egy másik pap segédkezik az oltárnál.
Itt Santiagóban találkoztunk néhány korábbi zarándoktársunkkal, pl. az ír Thomas-szal, két svéd nővérrel (énkorombeliek) stb. Nekik is csak most a végén kérdeztük meg a nevüket (Monica és Tina), amikor a hazautazásuk előtti estén összefutottunk és meghívtak minket egy pohár borra.
Hallottam egy érdekes elméletet egy magyar nőtől, akivel együtt buszoztunk Fisterra-ba. A bajaink, betegségeink, gondjaink nem mi vagyunk, hanem igazából rajtunk kivülálló dolgok. Minél jobban ragaszkodunk hozzájuk, annál nehezebbek és fájdalmasabbak. Olyanok, mint egy kő, amit a markodban szorítasz. Ha nagyon szorítod, nagyon tud fájni. Ha meglazítod a markodat, nem fáj annyira, és rájössz, hogy az a kő nem a te részed, hanem külön áll, és ha akarod, el is ejtheted, meg is szabadulhatsz tőle. Állítólag valaki így szabadult meg valami betegségtől és azóta közzétette a módszerét (valami Segovia-módszer vagy mi). Nekem tetszik, szerintem sok igazság van benne. Geza sem engedte még el a Bekomoldot. Az utolso napokban sokat aggódott azon, hogy nem kapott hirt, bár rákérdezett, egy bizonyos szerszámról, amit távozásakor más vett át. Hogy milyen zűr lehet vele, talán ő rontott el valamit stb. stb. Pedig ha nem dolgozna nekik tovább, az egész úgy süllyedne el, mint a kő a vízben. De lehet, hogy szeptembertől még visszamegy kicsit, majd meglátjuk, így aztán nem tud tőle szabadulni. Ennyit az új életről?
Szombaton az éjszakai vonattal mentünk át Madridba. A vonat kényelmes volt, dönthető ülésekkel stb. mégis nagyon szenvedtünk. 10 óra út, ülve, éjszaka, szörnyű. Madridban megnéztük a királyi palotát, sétálgattunk, felkerestünk 1-2 parkot (Az egyikben lattunk egy hajlektalan zugot, volt egy üveg borunk, amit vettunk, de ki se nyitottuk. Azt Geza odavitte a matrac mellé, legyen egy kis meglepetése majd az illetőnek, ha visszajön) aztán irány a reptér. A reptéren több magyarral találkoztunk, akiket nár ismertünk: A testnevelő a fiával, a békéscsabai tanárházaspár, és az érdi fickó, aki Máriazell, Lourdes és Compostella-utat csinált.
Nagy villámlások között érkeztünk haza. Végre itthon!
Utolso bejegyzésemet már itthon írtam, így most látom, hogy néha van ékezet, néha nem.
2010. augusztus 16., hétfő
2010. augusztus 13., péntek
Augusztus 11-13. szerda-csut-pentek
Meg szerda este visszamentunk a katedralisba, es a 6-os mise utan volt fustoles. Teljesen jol lattuk, mert a templomnak a kereszthajojaban ultunk es ott leng a fustolo. Nagyon tetszett, mintha gyerek lennek.
Csutortokon kimentunk Fisterraba busszal. Majdnem 3 ora az ut a tavolsagival. Nagyon szep videken mentunk, hosszan az oceanpart kozeleben, ralatassal a vizre. Kikutyagoltunk a 3 km-re levo vilagitotoronyba, ami 1: semmi kulonos, egy negyszogletes haz, tetejen a lampaval, 2: az erdei uton mentunk, ami egy hegy tetejen vegzodik, ahol egy szakadek es egy hegy valaszt el a vilagitotoronytol, ezert vissza kellett menni a kozutra, ahol szinte semmi hely nem volt a gyalogosoknak: az ut szelet jelzo vonalon gyalogoltunk. Szoval tulteljesitettunk, es Geza szerint nem erte meg. Elegettuk Geza trikojat, es nekem egy zoknimat es egy bugyimat. Azota Geza egyik alsonadragjaban alszom. De ez az egetes inkabb csak idegesitett, mert szel is volt, alig talaltunk egy megfelelo sziklat stb.
Utana csak egy pici idonk maradt, hogy egy kis homokos reszen, mar bent a varoskaban, megaztassuk a labunkat az Atlanti oceanban. Geza bele is hasalt, jo hideg volt.
Ma egesz nap lotyogni fogunk a varosban es szuvenireket nezegetunk. Nem viszunk ajandekot senkinek, mert minden szuvenir errol a zarandoklatrol szol, es ugy erezzuk, hogy onmagukban nem sokat mondanak.
Galicia allitolag kelta eredetileg es erdekes, hogy olyan dudaszot hallunk, mint Skociaban, es sok a kelta motivum a targyakon. Egyebkent valoban az utolso szakaszon sokszor a tajrol is Skocia vagy Wales jutott az eszembe: alacsony kokeritesekkel elvalasztott foldek, utak.
Alig varjuk, hogy lassunk Benneteket.
Geza, Agi
Csutortokon kimentunk Fisterraba busszal. Majdnem 3 ora az ut a tavolsagival. Nagyon szep videken mentunk, hosszan az oceanpart kozeleben, ralatassal a vizre. Kikutyagoltunk a 3 km-re levo vilagitotoronyba, ami 1: semmi kulonos, egy negyszogletes haz, tetejen a lampaval, 2: az erdei uton mentunk, ami egy hegy tetejen vegzodik, ahol egy szakadek es egy hegy valaszt el a vilagitotoronytol, ezert vissza kellett menni a kozutra, ahol szinte semmi hely nem volt a gyalogosoknak: az ut szelet jelzo vonalon gyalogoltunk. Szoval tulteljesitettunk, es Geza szerint nem erte meg. Elegettuk Geza trikojat, es nekem egy zoknimat es egy bugyimat. Azota Geza egyik alsonadragjaban alszom. De ez az egetes inkabb csak idegesitett, mert szel is volt, alig talaltunk egy megfelelo sziklat stb.
Utana csak egy pici idonk maradt, hogy egy kis homokos reszen, mar bent a varoskaban, megaztassuk a labunkat az Atlanti oceanban. Geza bele is hasalt, jo hideg volt.
Ma egesz nap lotyogni fogunk a varosban es szuvenireket nezegetunk. Nem viszunk ajandekot senkinek, mert minden szuvenir errol a zarandoklatrol szol, es ugy erezzuk, hogy onmagukban nem sokat mondanak.
Galicia allitolag kelta eredetileg es erdekes, hogy olyan dudaszot hallunk, mint Skociaban, es sok a kelta motivum a targyakon. Egyebkent valoban az utolso szakaszon sokszor a tajrol is Skocia vagy Wales jutott az eszembe: alacsony kokeritesekkel elvalasztott foldek, utak.
Alig varjuk, hogy lassunk Benneteket.
Geza, Agi
2010. augusztus 11., szerda
Augusztus 9-10. hetfo-kedd
Hetfon koran elindultunk, mar 6 ora elott, pedig csak kb 5 km volt hatra. De hallottuk, hogy komoly sorbaallasok varnak rank. Jo erzes volt a kora reggeli huvos szurkesegben "bevonulni" Santiagoba (Jade-ert is imadkoztam). Eloszor kb masfel orat alltunk sorban, hogy megkapjuk a Compostellanumot, ami egy oklevel a zarandoklatrol. Utana a zarandokmisehez alltunk sorba, hogy 12-re bejussunk a katedralisba. A misen legalabb 30 pap celebralt, de nem lengettek meg a fustolot. Egesz mise alatt jonnek-mennek a turistak, de en olyan rosszul alaudtam elozo este (kb. 4 orat), hogy kellemes ernyedtsegben ultem a lepcson, ahol helyet talaltunk. Egy apaca nagyon szepen enekelt. Kesobb, este meg visszamentunk a templomba, hogy a Dicsoseg Oszlocsarnokanak a belso kapujat megnezzuk. Most kevesbe ervenyesul, mert fel van allvanyozva, gondolom, felujitas miatt. A kozponti oszlop (Jessze faja) korbe van keritve, nem lehet megerinteni mar. Latszik, hogy egyes reszei teljesen kopottak, ezt regebben megerintettek a zarandokok. Pont az esti mise vegen mentunk be, es igy lattuk, hogy az oriasi fustolot valoban felhuztak a magasba es meglengettek. Ezt regen a zarandokok fertotlenitese miatt csinaltak (nem zuhanyoztak minden nap, az biztos), ma meg szokasbol. Ez egy latvanyossag, amit megtapsolnak az emberek.
Gyujtottunk gyertyat (mar korabban is) a katedralisban az apuert (az enyemert), Geza apukajaert, anyukajaert, Rezsoert, a nagyszulokert, Ilonaert, Csorikeert es egy 32 eves olasz ferfiert, aki az ut elejen meghalt. Meg akkor hallotuk, az elso napokban.
A Szent Jakab szoborhoz olyan sokan alltak sorba, hogy csak ma reggel mentunk oda. Nyitas elott beaaltunk a sorba, de igy is kb 1 ora volt. Az oltar mogott megyunk vegig, a Szent Jakab szobor mogott, es hatulrol megoleljuk, es el lehet suttogni, miert is jottunk. Utana le a kriptaba, es kozvetlen a szobor alatt egy diszes ezustos kis koporsoban vannak a foldi maradvanyai. Megkoszontuk, hogy megerkeztunk epsegben.
Osszesen 33 napig tartott a zarandoklatunk. Az utnak kb. ket-harmadat gyalogoltuk vegig, ami talan nem hangzik rettento soknak, de sok volt, es 4 nap kivetelevel minden nap gyalogoltunk. Meg egy utolso megjegyzes Geza vizholyagjairol. Itthon ezeket nem vesszuk annyira komolyan, mert vegulis mulo kellemetlenseg. Itt azonban ugy lattam, hogy nagyon is komolyan veszik a spanyolok is, mert ha elfertozodik, vermergezest okoz. Ezert en is jobban aggodtam, mint amennyire mutattam. Hallottuk, hogy egy lanynak 2 labujjat leamputaltak, mert mar nem volt mit tenni. Aztan persze hallottuk, hogy egy fulop-szigeti peldaul mezitlab jott vegig. Az oklevelosztasnal elore engedtek a sorban es megtapsoltak.
A szallasunk nagyon megfelelo, kozel van a kozponthoz, nem is draga, konyha is van es kozvetlen mellette egy csucs piac. Nagyon jol erezzuk magunkat. Szinte lebegünk. Talan ez az, amikor valaki siman csak letezik, es a letezest elvezi. Azt hiszem, meg sosem eeztem magam igy.
Remelem, hogy ebbol a valoaban kulonleges elmeny-halmazbol sokminden sokaig megmarad otthonra is. Az egyetlen, amit nem szeretnek hazavinni, az a poloska. Mekkora egy poloska, lehet azt latni? Valszoljatok! Egesz uton nem volt semmi ilyen gond, es most a vegen, Galiciaban, ahol egyebkent minden szallason nylonba csomagolt papirlepedot kaptunk, jottek a csipesek. Kicsit gyanakodok Eszter halozsakjara, mivel az tollas (?). Fontolgatjuk, hogy kidobjuk es kap majd egy ujat. Azt sem tudom, hogy hogy lehet tisztitani. Eszter, ezt is ki lehetne mosni, mint a normalis halozsakokat?
Holnap ki akarunk menni Finisterraba, a vilag vegere busszal, ahol a sziklakon mindenki eleget nehany ruhadarabot, annak jeleul, hogy regi elete helyett ujat kezd. Johettunk volna korabban is uj eletet kezdeni.
Geza+Agi
Gyujtottunk gyertyat (mar korabban is) a katedralisban az apuert (az enyemert), Geza apukajaert, anyukajaert, Rezsoert, a nagyszulokert, Ilonaert, Csorikeert es egy 32 eves olasz ferfiert, aki az ut elejen meghalt. Meg akkor hallotuk, az elso napokban.
A Szent Jakab szoborhoz olyan sokan alltak sorba, hogy csak ma reggel mentunk oda. Nyitas elott beaaltunk a sorba, de igy is kb 1 ora volt. Az oltar mogott megyunk vegig, a Szent Jakab szobor mogott, es hatulrol megoleljuk, es el lehet suttogni, miert is jottunk. Utana le a kriptaba, es kozvetlen a szobor alatt egy diszes ezustos kis koporsoban vannak a foldi maradvanyai. Megkoszontuk, hogy megerkeztunk epsegben.
Osszesen 33 napig tartott a zarandoklatunk. Az utnak kb. ket-harmadat gyalogoltuk vegig, ami talan nem hangzik rettento soknak, de sok volt, es 4 nap kivetelevel minden nap gyalogoltunk. Meg egy utolso megjegyzes Geza vizholyagjairol. Itthon ezeket nem vesszuk annyira komolyan, mert vegulis mulo kellemetlenseg. Itt azonban ugy lattam, hogy nagyon is komolyan veszik a spanyolok is, mert ha elfertozodik, vermergezest okoz. Ezert en is jobban aggodtam, mint amennyire mutattam. Hallottuk, hogy egy lanynak 2 labujjat leamputaltak, mert mar nem volt mit tenni. Aztan persze hallottuk, hogy egy fulop-szigeti peldaul mezitlab jott vegig. Az oklevelosztasnal elore engedtek a sorban es megtapsoltak.
A szallasunk nagyon megfelelo, kozel van a kozponthoz, nem is draga, konyha is van es kozvetlen mellette egy csucs piac. Nagyon jol erezzuk magunkat. Szinte lebegünk. Talan ez az, amikor valaki siman csak letezik, es a letezest elvezi. Azt hiszem, meg sosem eeztem magam igy.
Remelem, hogy ebbol a valoaban kulonleges elmeny-halmazbol sokminden sokaig megmarad otthonra is. Az egyetlen, amit nem szeretnek hazavinni, az a poloska. Mekkora egy poloska, lehet azt latni? Valszoljatok! Egesz uton nem volt semmi ilyen gond, es most a vegen, Galiciaban, ahol egyebkent minden szallason nylonba csomagolt papirlepedot kaptunk, jottek a csipesek. Kicsit gyanakodok Eszter halozsakjara, mivel az tollas (?). Fontolgatjuk, hogy kidobjuk es kap majd egy ujat. Azt sem tudom, hogy hogy lehet tisztitani. Eszter, ezt is ki lehetne mosni, mint a normalis halozsakokat?
Holnap ki akarunk menni Finisterraba, a vilag vegere busszal, ahol a sziklakon mindenki eleget nehany ruhadarabot, annak jeleul, hogy regi elete helyett ujat kezd. Johettunk volna korabban is uj eletet kezdeni.
Geza+Agi
2010. augusztus 9., hétfő
Augusztus 8. Vasarnap
Szombat este meg kulon ajandek volt, hogy a lengyelek (osszejott itt ket csapat lengyel 1-1 pappal) az albergue mogott tartott egy miset. Mivel ma vasarnap varhatoan nem lesz templomos telepules, ez kulon jo volt. Vegul valoban megkaptuk a mozgasserulteknek fenntartott szobat, masokal egyutt, igy megsem polifomon aludtunk. Egyebkent megint talalkoztunk egy testnevelestanarral, aki regebben a Tancsicsban, most pedig a Varosmajorban tanit. A 15 eves fiaval van itt. Nagy meneteket csinalnak, es nagyon keves penzt hoztak, szerintem a gyerek ketszer ennyit tudna enni. Geza felajanlott neki 100 eurot, de azt mondtak, most mar kijonnek.
Vasarnap a cel Santa Irene volt. Lehet, hogy van ilyen nevu telepules is, de lehet, hogy csak a hagot hivjak igy. Az albergue az orszagut mellett, a prerin, osszesen 36 aggyal, de mi nagyot hajtottunk es 20. korul erkeztunk. Etkezesi lehetoseg semmi. Vagy visszafele, vagy elorefele 1-1,5 km-rel volt etterem. Most jott csak jol, hogy a lengyel zarandokok tegnap megvendegeltek minket, mert igy megmaradt a tegnapi kajank, es volt, mit vacsorazni.
Gyaloglas kozben orankent pisilnem kell. Nem iszunk annyit, szerintem inkabb nyomja a vesemet a hatizsak. Mindenesetre csak lebukom az ut menten (mindig Ilona jut az eszembe). Egyreszt vagy nem lehet nagyon elbujni, mert minden tuskes, vagy amugysem akar az ember egyetlen folosleges lepest sem tenni. Szoval lebukom, aztan kesz.
Szinte csupa spanyol kozott vagyunk. Hova tuntek a kulfoldiek?
Elhagytuk a szegenyes kohazas falvakat, ahol mindent beleng az eros tragyaszag es a falvak koves utcain is egymast erik a friss es nem friss tragyafoltok. Nagyobb telepuleseken megyunk at, ahol ujabb, vakolt hazak vannak. Az ido ismet melegebb, megjelentek a szubtropikus novenyek: palmak, kaktusz, eukaliptuszfa. Bar ez utobbi mesterseges betelepites a papirgyartashoz.
Egyebkent fantasztikus, milyen nagy orom megpillantani egy-egy telepulest. Regebben, ahol nem voltak erdok, mar messzirol lattuk a templomtornyot, es mindig nagy megkonnyebbules volt, akarmilyen szep videken jartunk is. Ugy latszik, megiscsak az emberi nemhez tartozunk. Most inkabb a fak kozott feltuno hazfalak jelzik a telepuleseket, igy nem lehet oket messzirol eszrevenni.
Ma hetfon Monte do Gozo-ig jottunk. Ez azt jelent, hogy az Orom Hegye, mert innen mar latszik a varos. Ez 4,5 km-re van Santiagotol. Itt egy 800 fos albegue van, kb 20 barakkban. Zarandokgyarnak mondjak, de nekunk nem taszito. Teljesen OK. Ami inkabb zavar, hogy az utobbi heten tele vagyok csipesekkel (holott azelott meg szunyog sem volt). Mondjak, hogy egyes szallasokon megterem poloska (szerintem ezt nevezhetik bedbug-nak=agybogar). Lehet, hogy a hatizsakomban cipelek nehanyat????
Ma ujabb szerencse ert minket, legalabbis, remelem, hogy az. Az ut menten egy idosebb ember nevjegyeket osztogatott santiagoi szallasokrol. Ilyen mar maskor is volt, de maskor mindig albergue-be mentunk. Most viszont eleve azt terveztuk, hogy 1-2 napra valami kis panziot kellene keresni, mert hiszen az albergue-kben eleve nem lehet csak 1 napot tolteni. Felhivtuk a megadott telefont es foglaltunk szobat holnapra. Remelem, megfelelo lesz es akkor ott tudunk maradni.
Megerkezett az elobb a bekescsabai hazaspar is, ahol a ferj terde teljesen lerobbant, es a cel elott mar alig vonszolja magat szegeny. Remeljuk, most mar holnap bekocognak ok is Santiagoba, es persze mi is. Koszonjuk a nepi rigmust, es gondolunk Jade-ra is.
Agi
Vasarnap a cel Santa Irene volt. Lehet, hogy van ilyen nevu telepules is, de lehet, hogy csak a hagot hivjak igy. Az albergue az orszagut mellett, a prerin, osszesen 36 aggyal, de mi nagyot hajtottunk es 20. korul erkeztunk. Etkezesi lehetoseg semmi. Vagy visszafele, vagy elorefele 1-1,5 km-rel volt etterem. Most jott csak jol, hogy a lengyel zarandokok tegnap megvendegeltek minket, mert igy megmaradt a tegnapi kajank, es volt, mit vacsorazni.
Gyaloglas kozben orankent pisilnem kell. Nem iszunk annyit, szerintem inkabb nyomja a vesemet a hatizsak. Mindenesetre csak lebukom az ut menten (mindig Ilona jut az eszembe). Egyreszt vagy nem lehet nagyon elbujni, mert minden tuskes, vagy amugysem akar az ember egyetlen folosleges lepest sem tenni. Szoval lebukom, aztan kesz.
Szinte csupa spanyol kozott vagyunk. Hova tuntek a kulfoldiek?
Elhagytuk a szegenyes kohazas falvakat, ahol mindent beleng az eros tragyaszag es a falvak koves utcain is egymast erik a friss es nem friss tragyafoltok. Nagyobb telepuleseken megyunk at, ahol ujabb, vakolt hazak vannak. Az ido ismet melegebb, megjelentek a szubtropikus novenyek: palmak, kaktusz, eukaliptuszfa. Bar ez utobbi mesterseges betelepites a papirgyartashoz.
Egyebkent fantasztikus, milyen nagy orom megpillantani egy-egy telepulest. Regebben, ahol nem voltak erdok, mar messzirol lattuk a templomtornyot, es mindig nagy megkonnyebbules volt, akarmilyen szep videken jartunk is. Ugy latszik, megiscsak az emberi nemhez tartozunk. Most inkabb a fak kozott feltuno hazfalak jelzik a telepuleseket, igy nem lehet oket messzirol eszrevenni.
Ma hetfon Monte do Gozo-ig jottunk. Ez azt jelent, hogy az Orom Hegye, mert innen mar latszik a varos. Ez 4,5 km-re van Santiagotol. Itt egy 800 fos albegue van, kb 20 barakkban. Zarandokgyarnak mondjak, de nekunk nem taszito. Teljesen OK. Ami inkabb zavar, hogy az utobbi heten tele vagyok csipesekkel (holott azelott meg szunyog sem volt). Mondjak, hogy egyes szallasokon megterem poloska (szerintem ezt nevezhetik bedbug-nak=agybogar). Lehet, hogy a hatizsakomban cipelek nehanyat????
Ma ujabb szerencse ert minket, legalabbis, remelem, hogy az. Az ut menten egy idosebb ember nevjegyeket osztogatott santiagoi szallasokrol. Ilyen mar maskor is volt, de maskor mindig albergue-be mentunk. Most viszont eleve azt terveztuk, hogy 1-2 napra valami kis panziot kellene keresni, mert hiszen az albergue-kben eleve nem lehet csak 1 napot tolteni. Felhivtuk a megadott telefont es foglaltunk szobat holnapra. Remelem, megfelelo lesz es akkor ott tudunk maradni.
Megerkezett az elobb a bekescsabai hazaspar is, ahol a ferj terde teljesen lerobbant, es a cel elott mar alig vonszolja magat szegeny. Remeljuk, most mar holnap bekocognak ok is Santiagoba, es persze mi is. Koszonjuk a nepi rigmust, es gondolunk Jade-ra is.
Agi
2010. augusztus 7., szombat
Augusztus 7. szombat
Ma is legyalogoltuk a magunket, egeszen Ribadiso-ig. Hat folyot, patakot kereszteztunk. Nem nagyon tudunk 6-kor indulni, mert ha fel 6-kor fel is kelunk, a reggeli menet beleertve a vizholyagok gyaloglasra valo felkesziteset kb 1 orat igenybe vesz (pedig mar nagyon rutinosak vagyunk). Ma reggel Geza mondta, hogy mar reg nem indult el ilyen fajdalom-mentesen. Aztan mire megerkeztunk, mar megint van egy uj es ez most nagyon rossz, mert mar sem a talpa elso, sem a hatso felere nem tud rendesen lepni. Nagyon szepen megcsinalt szallason vagyunk: tobb koepulet, hatalmas zuhanyzok kulon epuletben, mert hatul kempingezesre is alkalmas fuves terulet is van. Bar fel 2-re megerkeztunk es az albegue csak 1-kor nyit, mar nem jutott szallas: 62 agy van es az elfogyott. A kovetkezo varos 2-3 km csak, de mivel itt sorban alltunk es fel 3-ra derult ki, hogy nincs agy, ez azt jelenti, hogy nyilvan mar a varosban sincs, ahol raadasul eleve csak 40 agyas a szallas. Persze a varosban nyilvan vannak magan albergue-k es szallodak is, de eppen az elozo napok tapasztalata azt mutatta, hogy az elozetes foglalasok miatt ez sem garancia. Ugy lattam, hogy most nem lenne jo tovabbmenni: egyreszt az uj holyag miatt, masreszt pedig mert eleg meleg lett mara, es a folyok keresztezese, amellett, hogy nagyon szep, azt is jelenti, hogy fol-le, fol-le. En is kinyultam, de ugy lattam Geza talan meg jobban: mondta is, hogy a halalan van. Ennek ellenere ugy lattam, hogy tovabb vonszolna magat, de en (felbuzdulva azon, hogy tegnap lattam, hogy veghelyzetben csak fedel ala engedtek a keson jovoket) mondtam a recepcios nonek, hogy keptelenek vagyunk tovabbmenni. Ez volt a max. tavolsag mara, tele vagyunk holyagokkal stb. Elkepeszto, hogy alig beszelnek angolul a spanyolok, es meg a recepciokban es informacios irodakban is alig. Ez a no semmit sem beszelt (pedig 4 nyelven volt kiirtva, hogy recepcio), de abszolut joindulatu, es azt ertette, hogy ampollas (holyagok), hogy maximum disztansz, es hogy impossible, es mutattam az ujjammal, hogy gyalogolni. Nyilvan azt is latta, hogy abszolut rangidosek vagyunk a sorban allok kozott. 5 euroert vettunk egy jegyet, hogy zuhanyozhassunk es hasznalhassuk a wc-t (ez egyebkent a szallasok egyendija is Galiciaban), es rabolintott nagy nehezen, hogy aludhatunk a foldon a recepcioban (dormir es mutogatas a foldre), ami egy 3 oldalrol zart es fedett helyiseg. Kesobb kiderult, hogy van egy eleg nagy etkezo resz, teljesen zart, kopadlos. Ugy latjuk, hogy masok is keszulnek ott aludni, tobbek kozt azok a fiuk, akik mar tegnap sem kaptak agyat ott, ahol mi is voltunk. A no kesobb felvette az adatainkat es azt mondat, hogy 8-kor menjunk vissza hozza. Azt hiszem, van fenntartott szobajuk rokkantak reszere, es ha nem jon senki, azt esetleg odaadjak. De nekem a kopadlo is OK, legalabb hasznat vesszuk a polifomnak, amit egesz uton cipelunk.
Ujra talalkoztunk 3 lengyel fiatallal, akikkel mar Portomarinban is talakoztunk: egy pap es 2 lany: gyerekkori baratok. Felajanlottak a teszta-maradekukat, amit mar nem birtak megenni. Nekunk nagyon jol esett, finom volt. Egyebkent most alig talalkozunk kulfoldiekkel, mindenutt csak spanyolok. Hiaba, ez az o orszaguk es vakacio van.
Geza most a folyoban aztatja a labat es ismerkedik. Ha nagyon vacak lesz, holnap csak a varosig megyunk be es ott maradunk. Meg akkor is jol allunk. Nagyon sajnalom, hogy ennyi baja van a labaval. Mar nagyon unja. Probaljuk megerteni, mi az uzenete az eletere vonatkozoan. Egy belga azt mondta, ebbol kell megtanulnia, hogy ne hagyja, hogy a teste uralkodjon rajta, hanem tanulja meg kezelni a testet, tiszteletben tartva, de megiscsak a helyen. Persze szebben mondta, de ez volt a lenyeg. Nekem is vannak elmeleteim errol, Gezanak mar mondtam. Egyebkent senki sincs, aki serules vagy valamifele fajdalom nelkul meguszna. Egesz fiatalok kozott is van, aki terdvedot hord vagy faslit stb. Estenkent mindenki kenegeti a labat. Van, aki reggel is, es nyujto-gyakorlatokat vegez, hogy bemelegitsen stb. Ez hozzatartozik.
Egyebkent nem lehet eltevedni. Az ut kb. feleig fantasztikusan surun vannak a jelek: kagylok a hazfalon, jardan, keritesen, nagy kek-sarga tablak stilizalt kagylo-jellel es felirattal, vagy egyszeru sarga nyilak koveken, falon, villanyoszlopon, lent a jardan. Leon ota vacakabbak a jelek, elhanyagoltak, kopottak, de mindenhol vannak. Itt most kicsit ritkasabban, de inkabb csak azert, mert ahol egyertelmu, hogy egy ut van es azon megyunk es kesz, ott nem teszik ki x meterenkent. Ha figyelmetlensegbol nem venne eszre az ember pl. az oldalosvenyt, amerre menni kell, kb. 1 km-en belul rajonne, eszrevenne, hogy nincs jel, es visszafordulna. Ketszer fordult elo, hogy nem figyeltunk. Egyszer, amikor Geza nelkul az amerikai novel mentem, es egyfolytaban beszelgettunk, nem vettuk eszre a leterot, pedig egy 3 ember szeles utrol volt szo. Es ott a prerin, teljesen gazos kiszaradt mezo szelen volt egy pad egy oreg emberrel (elotte, utana km-ken at semmi pad), aki rank szolt, hogy nem arra van a camino. Hogy minek ult ott, se falu a kozelben, se szoloskert vagy gabonafold, semmi, egy csunya, gazos, sot szemetes mezo kilometereken at. Mondta is a new yorki no, hogy az aznapi csodat mar megkaptuk. A masik eset tegnap volt, amikor egy furcsa hurkot tett az ut egy telepules szelen, es nem volt logikus, hogy egy szakaszon visszafele iranyba kell gyalogolni. A jel ott volt, es lattuk is, de nem figyeltuk a nyil iranyat, csak ahogy logikusnak gondoltuk, abba az iranyba fordultunk. es pont akkor egy oreg neni egy vodor vizzel kilepett egy oreg hazbol es rank szolt. Persze nem erti az ember, de megalltunk, es o elkezdett magyarazni, hogy nem arra. Ha 10 masodperccel kesobb jon ki a kapun, mar elmegyunk a haza mellett. Es meg azt mondjak egysek, hogy nincsenek angyalok!!! Viccen kivul, azt hiszem, mar irtam, hoogy tenyleg gyakran ugy erzem, mintha valaki/valakik torodnenek velunk. A nagyvarosokban lehet a legkonnyebben szem elol teveszteni a jeleket a sok reklam stb. kozott, de ott sem volt gond. Es egyebkent is, itt mindenki tudja, merre megy a camino. Ugyhogy, ha megallitunk valakit, hogy "Camino???", rogton elkezd mutogatni.
Az emberek gyakran koszonnek a hatizsakosoknak, jo utat kivannak, vagy egyeb dolgokat mondanak, de azt nem ertjuk. A koszonest es a mosolygast ertjuk.
Nem artana egy kis raerosites otthonrol az itteni fohaszainkhoz holyag-ugyben. Az utolso napokat mar ne tegyek tonkre, hogy csak rajuk kelljen figyelni!
Legyszi Anyunak is olvassatok fel az uzeneteket.
Sok pusz
Agi
Ujra talalkoztunk 3 lengyel fiatallal, akikkel mar Portomarinban is talakoztunk: egy pap es 2 lany: gyerekkori baratok. Felajanlottak a teszta-maradekukat, amit mar nem birtak megenni. Nekunk nagyon jol esett, finom volt. Egyebkent most alig talalkozunk kulfoldiekkel, mindenutt csak spanyolok. Hiaba, ez az o orszaguk es vakacio van.
Geza most a folyoban aztatja a labat es ismerkedik. Ha nagyon vacak lesz, holnap csak a varosig megyunk be es ott maradunk. Meg akkor is jol allunk. Nagyon sajnalom, hogy ennyi baja van a labaval. Mar nagyon unja. Probaljuk megerteni, mi az uzenete az eletere vonatkozoan. Egy belga azt mondta, ebbol kell megtanulnia, hogy ne hagyja, hogy a teste uralkodjon rajta, hanem tanulja meg kezelni a testet, tiszteletben tartva, de megiscsak a helyen. Persze szebben mondta, de ez volt a lenyeg. Nekem is vannak elmeleteim errol, Gezanak mar mondtam. Egyebkent senki sincs, aki serules vagy valamifele fajdalom nelkul meguszna. Egesz fiatalok kozott is van, aki terdvedot hord vagy faslit stb. Estenkent mindenki kenegeti a labat. Van, aki reggel is, es nyujto-gyakorlatokat vegez, hogy bemelegitsen stb. Ez hozzatartozik.
Egyebkent nem lehet eltevedni. Az ut kb. feleig fantasztikusan surun vannak a jelek: kagylok a hazfalon, jardan, keritesen, nagy kek-sarga tablak stilizalt kagylo-jellel es felirattal, vagy egyszeru sarga nyilak koveken, falon, villanyoszlopon, lent a jardan. Leon ota vacakabbak a jelek, elhanyagoltak, kopottak, de mindenhol vannak. Itt most kicsit ritkasabban, de inkabb csak azert, mert ahol egyertelmu, hogy egy ut van es azon megyunk es kesz, ott nem teszik ki x meterenkent. Ha figyelmetlensegbol nem venne eszre az ember pl. az oldalosvenyt, amerre menni kell, kb. 1 km-en belul rajonne, eszrevenne, hogy nincs jel, es visszafordulna. Ketszer fordult elo, hogy nem figyeltunk. Egyszer, amikor Geza nelkul az amerikai novel mentem, es egyfolytaban beszelgettunk, nem vettuk eszre a leterot, pedig egy 3 ember szeles utrol volt szo. Es ott a prerin, teljesen gazos kiszaradt mezo szelen volt egy pad egy oreg emberrel (elotte, utana km-ken at semmi pad), aki rank szolt, hogy nem arra van a camino. Hogy minek ult ott, se falu a kozelben, se szoloskert vagy gabonafold, semmi, egy csunya, gazos, sot szemetes mezo kilometereken at. Mondta is a new yorki no, hogy az aznapi csodat mar megkaptuk. A masik eset tegnap volt, amikor egy furcsa hurkot tett az ut egy telepules szelen, es nem volt logikus, hogy egy szakaszon visszafele iranyba kell gyalogolni. A jel ott volt, es lattuk is, de nem figyeltuk a nyil iranyat, csak ahogy logikusnak gondoltuk, abba az iranyba fordultunk. es pont akkor egy oreg neni egy vodor vizzel kilepett egy oreg hazbol es rank szolt. Persze nem erti az ember, de megalltunk, es o elkezdett magyarazni, hogy nem arra. Ha 10 masodperccel kesobb jon ki a kapun, mar elmegyunk a haza mellett. Es meg azt mondjak egysek, hogy nincsenek angyalok!!! Viccen kivul, azt hiszem, mar irtam, hoogy tenyleg gyakran ugy erzem, mintha valaki/valakik torodnenek velunk. A nagyvarosokban lehet a legkonnyebben szem elol teveszteni a jeleket a sok reklam stb. kozott, de ott sem volt gond. Es egyebkent is, itt mindenki tudja, merre megy a camino. Ugyhogy, ha megallitunk valakit, hogy "Camino???", rogton elkezd mutogatni.
Az emberek gyakran koszonnek a hatizsakosoknak, jo utat kivannak, vagy egyeb dolgokat mondanak, de azt nem ertjuk. A koszonest es a mosolygast ertjuk.
Nem artana egy kis raerosites otthonrol az itteni fohaszainkhoz holyag-ugyben. Az utolso napokat mar ne tegyek tonkre, hogy csak rajuk kelljen figyelni!
Legyszi Anyunak is olvassatok fel az uzeneteket.
Sok pusz
Agi
Augusztus 4-5-6.szerda-csut-pentek
Udv
A vilag vegen vagyunk. Sem az albergue-kben, sem a barokban nincs internet.
Szerdan rahuztunk az eredetileg tervezettre, es Portomarin-ig mentunk. A terkep komoly lejtmenetet igert, de nem volt veszes. Szep ut volt. Az ut mellett sok a pafrany es a tuskes szeder, mert erdos videken vagyunk. A varos egy nagy viztarozo mellett epult, nagyon szep a kornyeke. Ahogy atmentunk a viztarozo felett, egy orult meredek lepcsot kellett megmaszni a tetejen egy kapuval. Ez valahol a regi varosban allt, aminek nagy resze ma a viztarozo alatt van. Lattunk mar tobbszor lovas zarandokokat is, es itt 3 lovas ugy felment ezen a lepcson, mint a pinty. Ket fiatalabb a kerulot valasztotta. Egy nagy bastyaszeru templom van itt, ami teljesen megtelt az esti misere, ugyanis rengeteg csoport van, francia cserkeszek is, egesz csaladok stb. Nagyon feltunk, hogy nem lesz szalllasunk, de szerencsere az onkormanyzati szallasokon nem lehet elore foglalni, igy nem volt gond. Ugy tudjuk, valami iskolat is kinyitottak kesobb, annyian erkeztek ide. A mise kivetelesen hosszu volt (altalaban cvsak fel ora, mert nincs predikacio), a pap kihasznalta az alkalmat, gondolom, hogy annyi ember es fiatal gyult ossze, akik mos kezdtek a zarandoklatukat. Geza ket uj vizholyaggal gyarapodott.
Csutortokon keveset mentunk (Hospital de Cruz-ig), mert biztosra akartunk menni szallast illetoen. Ez egy kis elegedetlenseget hagyott bennem. Ugy hallottuk, hogy a het vegen nagy ifjusagi es csaladtalalkozo van Santiagoban, talan ezert az oriasi tomeg. Jo lenne, ha elottunk elmennenek, hiszen mi kb. szerdara tervezzuk csak az erkezest. Nagy francia cserkeszcsapatok huztak el mellettunk. Nemelykor hangosan imadkoztak, tobbszor is hallottuk, hogy Franciaorszagot mondanak. Lehet, hogy az orszagukert imadkoztak.
Itt Galiciaban mar nincsenek parokiai szallasok. Rendezett, tiszta, de kulonosebb hangulat nelkuli onkormanyzati szallasok vannak, csodalatos csillogo-villogo konyhakkal, amikben egyetlen kanal, tanyer stb. sincs. Allitolag arukapcsolas, mert a kozeli barnak vagy vendeglonek is meg kell elni.
Penteken megint szepen jottunk, tobb mint 20 km-t. Ut kozben lattunk egy kicsi szallast, mondhatni kunyhot, amit az evangelikusok tartanak fenn. Kaptunk ott teat/kavet es egy DVD-t ajandekba.
Az eredetileg tervezett Palas de Rei-ben csak ebedeltunk, es tovabb mentunk egy Casanova nevu faluba. Osszesen 20 agy, es meg este 6 utan is erkeztek. Ugy nezett ki, hogy kb. 15-20 embernek kint kell aludni az epulet elott vagy mellett. Mivel itt Galiciaban nagyon huvosek es foleg nedvesek az ejszakak, nem ertettuk, hogy miert nem engedik be oket legalabb az eloterbe vagy a kis tarsalgo reszbe. Aztan reggel lattuk, hogy mind bent voltak vegulis. Lehet, hogy megvarjak jol az estet, hogy aki csak bir, az menjen tovabb a kovetkezo helyik, aztan aki tenyleg nem birta, azt vegul beengedik.
Mindenesetre a szallas fontos kerdes lett.
Minden nap valakivel / valakikkel a fejunkben gyalogolunk. Volt mar Magyarorszag, H. Feri (a labaval), aztan Brigi, Sari, Detti, nehany kolleganom es meg masok (beleertve nehany fiut is), akiknek szerintem mar jo lenne megtalalniuk az igazi parjukat, tegnap a testvereink a csaladjaikkal, ma a kiscsoportunk es a barataink, holnap Anyu lesz es Lali bacsi.
Ma szombat van, meglatjuk, meddig jutunk. Lehet, hogy este nem lesz internet. Ne aggodjatok.
Udv
Geza, Agi
A vilag vegen vagyunk. Sem az albergue-kben, sem a barokban nincs internet.
Szerdan rahuztunk az eredetileg tervezettre, es Portomarin-ig mentunk. A terkep komoly lejtmenetet igert, de nem volt veszes. Szep ut volt. Az ut mellett sok a pafrany es a tuskes szeder, mert erdos videken vagyunk. A varos egy nagy viztarozo mellett epult, nagyon szep a kornyeke. Ahogy atmentunk a viztarozo felett, egy orult meredek lepcsot kellett megmaszni a tetejen egy kapuval. Ez valahol a regi varosban allt, aminek nagy resze ma a viztarozo alatt van. Lattunk mar tobbszor lovas zarandokokat is, es itt 3 lovas ugy felment ezen a lepcson, mint a pinty. Ket fiatalabb a kerulot valasztotta. Egy nagy bastyaszeru templom van itt, ami teljesen megtelt az esti misere, ugyanis rengeteg csoport van, francia cserkeszek is, egesz csaladok stb. Nagyon feltunk, hogy nem lesz szalllasunk, de szerencsere az onkormanyzati szallasokon nem lehet elore foglalni, igy nem volt gond. Ugy tudjuk, valami iskolat is kinyitottak kesobb, annyian erkeztek ide. A mise kivetelesen hosszu volt (altalaban cvsak fel ora, mert nincs predikacio), a pap kihasznalta az alkalmat, gondolom, hogy annyi ember es fiatal gyult ossze, akik mos kezdtek a zarandoklatukat. Geza ket uj vizholyaggal gyarapodott.
Csutortokon keveset mentunk (Hospital de Cruz-ig), mert biztosra akartunk menni szallast illetoen. Ez egy kis elegedetlenseget hagyott bennem. Ugy hallottuk, hogy a het vegen nagy ifjusagi es csaladtalalkozo van Santiagoban, talan ezert az oriasi tomeg. Jo lenne, ha elottunk elmennenek, hiszen mi kb. szerdara tervezzuk csak az erkezest. Nagy francia cserkeszcsapatok huztak el mellettunk. Nemelykor hangosan imadkoztak, tobbszor is hallottuk, hogy Franciaorszagot mondanak. Lehet, hogy az orszagukert imadkoztak.
Itt Galiciaban mar nincsenek parokiai szallasok. Rendezett, tiszta, de kulonosebb hangulat nelkuli onkormanyzati szallasok vannak, csodalatos csillogo-villogo konyhakkal, amikben egyetlen kanal, tanyer stb. sincs. Allitolag arukapcsolas, mert a kozeli barnak vagy vendeglonek is meg kell elni.
Penteken megint szepen jottunk, tobb mint 20 km-t. Ut kozben lattunk egy kicsi szallast, mondhatni kunyhot, amit az evangelikusok tartanak fenn. Kaptunk ott teat/kavet es egy DVD-t ajandekba.
Az eredetileg tervezett Palas de Rei-ben csak ebedeltunk, es tovabb mentunk egy Casanova nevu faluba. Osszesen 20 agy, es meg este 6 utan is erkeztek. Ugy nezett ki, hogy kb. 15-20 embernek kint kell aludni az epulet elott vagy mellett. Mivel itt Galiciaban nagyon huvosek es foleg nedvesek az ejszakak, nem ertettuk, hogy miert nem engedik be oket legalabb az eloterbe vagy a kis tarsalgo reszbe. Aztan reggel lattuk, hogy mind bent voltak vegulis. Lehet, hogy megvarjak jol az estet, hogy aki csak bir, az menjen tovabb a kovetkezo helyik, aztan aki tenyleg nem birta, azt vegul beengedik.
Mindenesetre a szallas fontos kerdes lett.
Minden nap valakivel / valakikkel a fejunkben gyalogolunk. Volt mar Magyarorszag, H. Feri (a labaval), aztan Brigi, Sari, Detti, nehany kolleganom es meg masok (beleertve nehany fiut is), akiknek szerintem mar jo lenne megtalalniuk az igazi parjukat, tegnap a testvereink a csaladjaikkal, ma a kiscsoportunk es a barataink, holnap Anyu lesz es Lali bacsi.
Ma szombat van, meglatjuk, meddig jutunk. Lehet, hogy este nem lesz internet. Ne aggodjatok.
Udv
Geza, Agi
2010. augusztus 3., kedd
Augusztus 2-3. hetfo-kedd
Sziasztok!
Szoval a meteorologusok arnyekban merik a homersekletet. A levego sokszor nem is nagyon meleg akar delig is. Ha a vizunket nem eri a nap, egesz hideg marad sokaig. De kint a napon zuhog a hoseg a fejunkre es altalaban orakig nem volt egyetlen fa sem. Magasan vagyunk, a novenyzet alacsony.
De miota elhagytuk O Cebreirot (legmagasabb pont) es atleptunk Galiciaba, megvaltozott a taj es az ido. Ket napig eleg huvos volt es borus, bar szerencsere nem esett (itt allitolag evente 300 napon eski az eso). Erdos videken megyunk, tehat most sok a fa, a jo oldalon is, es sok az arnyek. Itt allatok is vannak, szerintem multkor azon a nagyon kodos reggelen egy oz szokellt at elottem az uton. Egy barban a falon vadasztarsasagok fotoi voltak kirakva, rengeteg vaddiszno-tetemmel.
Ugy szamitottuk ki az utat, hogy most mar eleg legyen 13-18 km-t menni egy nap, hogy tenyleg nehogy a vegen robbanjunk le. (Ezert is buszoztunk Leon-ba.) Bar ez valahol nagyon bantott is minket, valoszinuleg jo otlet volt abbol a szempontbol is, hogy egyre nehezebb szallast kapni. Korabban sehol nem volt telt haz, de most 2 napja mar 2-ig betelnek a szallasok. Az utolso 100 km fog jonni, es valoban, ahogy hallottuk is, megjelentek az oriasi csoportok (gyonyoru tiszta cipoben, kis hatizsakkal), akiknek sokszor foglalt szallasuk van, tehat mire a vanszorgo zarandokok megerkeznek, mar nincs helyuk. Nekunk meg nem volt gondunk, mert a rovidebb tavok miatt eleg koran megerkeztunk a celba.
Tegnap Samosba gyalogoltunk, ahol egy oriasi bences kolostor van, es annak az igen-igen puritan szallasan aludtunk. Az ut nagyreszt erdoben vezetett, idonkent folyo mellett. Az erdo mesebeli volt, nagy, borostyannal befutott fak kozott, mint egy rajzfilmben vagy egy fantasy filmben. Kb 10 km-en keresztul neman gyalogoltam, ez is erdekes volt, ugy jobban benne voltam a tajban. Megneztuk a kolostort. A belso udvarai szepek voltak (furcsamod 4 sziren tartotta a szokokutat kozepen nagy keblekkel), de a kortars festok altal telefestett emeleti folyosofalak nem nagyon tetszettek. Voltak kisebb vizfestmenyek is, abbol Geza elhozott volna egyet-kettot. Megint talalkoztunk magyarokkal es kaptunk toluk egy kis nemzeti szinu szalalgot a botunkre. Egy hazaspar, semmilyen nyelven nem beszelnek. eppen gondoltam, hogy akkor nagyon sok eñlmenybol kimaradnak, de kiderult, hogy nem. Ok masfajta elmenyeket kaptak: pl. hogy egy oreg neni az falu kozepen egy nagy tal palacsintaval varta a zarandokokat meg hasonlok. Fantasztikus, hogy mindenki kap kulonleges elmenyeket, szinte testreszabottan.
Ma ismet hullamzo erdos uton jottunk Sarria-ba, ami egy nagyobb varos. Kb negyed 12-kor az albergue-ben mar csak 3 szabad hely volt. Mazlink volt, mert bar tobb albergue is van, oriasi a tumultus. Itt akarunk majd fenykepezogepet venni. meg is vettuk. Kicsit egyszweruibb, mint a regi, de remeljuk kitart.
Egyebkent a szallasokon eddig minden rendben volt. Kevesen horkoltak es azok sem voltak sulyos esetek, pedig tegnap pl. kb 60 ember aludt egy oriasi teremben. A WC-n sem kell sorban allni, a zuhanyozas is altalaban zokkenomentes.
Azert figyelem magam, hogy minden jo elmeny ellenere, meg mindig mennyi gyanakvas van bennem. Orzom a cuccunkat. Dugdosom a fenykepezogepet stb. Persze most a vegen, hogy mar ekkkora "hordak" kozott megyunk, lehet, hogy jogos, de eddig semmi rosszat nem tapasztaltunk.
Ma is vot peregrino-mise, ma csak egyedul mentem, mert Geza vart az internetre. Itt szinte sosincs orgonas mise. A pap idonkent enekel, vagy a hivek is, de zene max. magnorol van. Sokkal tobbet allnak a misen, mint otthon, ami a fajos peregrino-talpaknak nagyon rossz. Itt konnyu terdre boruilni, mert az a kevesbe fajos.
Agi, Geza
Szoval a meteorologusok arnyekban merik a homersekletet. A levego sokszor nem is nagyon meleg akar delig is. Ha a vizunket nem eri a nap, egesz hideg marad sokaig. De kint a napon zuhog a hoseg a fejunkre es altalaban orakig nem volt egyetlen fa sem. Magasan vagyunk, a novenyzet alacsony.
De miota elhagytuk O Cebreirot (legmagasabb pont) es atleptunk Galiciaba, megvaltozott a taj es az ido. Ket napig eleg huvos volt es borus, bar szerencsere nem esett (itt allitolag evente 300 napon eski az eso). Erdos videken megyunk, tehat most sok a fa, a jo oldalon is, es sok az arnyek. Itt allatok is vannak, szerintem multkor azon a nagyon kodos reggelen egy oz szokellt at elottem az uton. Egy barban a falon vadasztarsasagok fotoi voltak kirakva, rengeteg vaddiszno-tetemmel.
Ugy szamitottuk ki az utat, hogy most mar eleg legyen 13-18 km-t menni egy nap, hogy tenyleg nehogy a vegen robbanjunk le. (Ezert is buszoztunk Leon-ba.) Bar ez valahol nagyon bantott is minket, valoszinuleg jo otlet volt abbol a szempontbol is, hogy egyre nehezebb szallast kapni. Korabban sehol nem volt telt haz, de most 2 napja mar 2-ig betelnek a szallasok. Az utolso 100 km fog jonni, es valoban, ahogy hallottuk is, megjelentek az oriasi csoportok (gyonyoru tiszta cipoben, kis hatizsakkal), akiknek sokszor foglalt szallasuk van, tehat mire a vanszorgo zarandokok megerkeznek, mar nincs helyuk. Nekunk meg nem volt gondunk, mert a rovidebb tavok miatt eleg koran megerkeztunk a celba.
Tegnap Samosba gyalogoltunk, ahol egy oriasi bences kolostor van, es annak az igen-igen puritan szallasan aludtunk. Az ut nagyreszt erdoben vezetett, idonkent folyo mellett. Az erdo mesebeli volt, nagy, borostyannal befutott fak kozott, mint egy rajzfilmben vagy egy fantasy filmben. Kb 10 km-en keresztul neman gyalogoltam, ez is erdekes volt, ugy jobban benne voltam a tajban. Megneztuk a kolostort. A belso udvarai szepek voltak (furcsamod 4 sziren tartotta a szokokutat kozepen nagy keblekkel), de a kortars festok altal telefestett emeleti folyosofalak nem nagyon tetszettek. Voltak kisebb vizfestmenyek is, abbol Geza elhozott volna egyet-kettot. Megint talalkoztunk magyarokkal es kaptunk toluk egy kis nemzeti szinu szalalgot a botunkre. Egy hazaspar, semmilyen nyelven nem beszelnek. eppen gondoltam, hogy akkor nagyon sok eñlmenybol kimaradnak, de kiderult, hogy nem. Ok masfajta elmenyeket kaptak: pl. hogy egy oreg neni az falu kozepen egy nagy tal palacsintaval varta a zarandokokat meg hasonlok. Fantasztikus, hogy mindenki kap kulonleges elmenyeket, szinte testreszabottan.
Ma ismet hullamzo erdos uton jottunk Sarria-ba, ami egy nagyobb varos. Kb negyed 12-kor az albergue-ben mar csak 3 szabad hely volt. Mazlink volt, mert bar tobb albergue is van, oriasi a tumultus. Itt akarunk majd fenykepezogepet venni. meg is vettuk. Kicsit egyszweruibb, mint a regi, de remeljuk kitart.
Egyebkent a szallasokon eddig minden rendben volt. Kevesen horkoltak es azok sem voltak sulyos esetek, pedig tegnap pl. kb 60 ember aludt egy oriasi teremben. A WC-n sem kell sorban allni, a zuhanyozas is altalaban zokkenomentes.
Azert figyelem magam, hogy minden jo elmeny ellenere, meg mindig mennyi gyanakvas van bennem. Orzom a cuccunkat. Dugdosom a fenykepezogepet stb. Persze most a vegen, hogy mar ekkkora "hordak" kozott megyunk, lehet, hogy jogos, de eddig semmi rosszat nem tapasztaltunk.
Ma is vot peregrino-mise, ma csak egyedul mentem, mert Geza vart az internetre. Itt szinte sosincs orgonas mise. A pap idonkent enekel, vagy a hivek is, de zene max. magnorol van. Sokkal tobbet allnak a misen, mint otthon, ami a fajos peregrino-talpaknak nagyon rossz. Itt konnyu terdre boruilni, mert az a kevesbe fajos.
Agi, Geza
2010. augusztus 1., vasárnap
aug 01 vasarnap
Kedveseim,
Tegnap, kimaradt, nem volt internet. A nagy hegyet , tegnap Land Roverrel masztuk meg, 5 embert vittek fel , meg egy csomo hatizsakot. A Helyi varazslo vezette a kocsit, akit Jesusnak hivnak, es a vegen, azt modtuk Jesus Maria ezt megusztuk. (mint az orult)
Egy szep volgyben mentunk, aztan felfele iszonyu sokat. A csucson kiszalltunk es mentunk meg kb masfel orat 12-tol. Szakadt rolunk a viz. Osszes mediterran nep felmentve a lustasag vadja alol. Csak probalnak tulelni.
Ma a ifj. Hodasz familiaert (Eszter, Gabor es osszes gyermekek) mentunk, igaz csak kb 16 km-et , de egy csak lefele meno szakaszt amire a terdeink csak roggyanasokkal valaszoltak. Duplan szamit. Rendkivuli kodben indultunk, fel 7-kor, es kb fel 9-ig naprol nem is hallottunk. Gomolygott a kod. Allitolag ez itt Galiciaban normalis. Most egy Sztracsatella nevu helyen vagyunk / Triacastella/. Varos, de nagyon kicsi. A fakvak is nagyon szegenyesek, de itt mar vannak tehenek (sokat esik, van fu es rengeteg tragya az uton). Szepek a hegyek, mar amit idonkent lattunk beloluk a volgyben sokaig megmarado kod miatt.
Egy osoreg templomocska van itt, majd este megyunk peregrino misere.
Mar varjuk, hogy hazamenjunk. (Apunak foleg nagyon hianyoztok.)
Orulunk a megjegyzeseknek, amiket neha kuldtok. Akarunk venni fenykepezogepet, de annyira kis helyeken jarunk, hogy idonkent meg elelmiszeruzlet sincs. 2 nap mulva erkezunk Sarria-ba, ott remeljuk, tudunk venni.
Geza es Agi
Tegnap, kimaradt, nem volt internet. A nagy hegyet , tegnap Land Roverrel masztuk meg, 5 embert vittek fel , meg egy csomo hatizsakot. A Helyi varazslo vezette a kocsit, akit Jesusnak hivnak, es a vegen, azt modtuk Jesus Maria ezt megusztuk. (mint az orult)
Egy szep volgyben mentunk, aztan felfele iszonyu sokat. A csucson kiszalltunk es mentunk meg kb masfel orat 12-tol. Szakadt rolunk a viz. Osszes mediterran nep felmentve a lustasag vadja alol. Csak probalnak tulelni.
Ma a ifj. Hodasz familiaert (Eszter, Gabor es osszes gyermekek) mentunk, igaz csak kb 16 km-et , de egy csak lefele meno szakaszt amire a terdeink csak roggyanasokkal valaszoltak. Duplan szamit. Rendkivuli kodben indultunk, fel 7-kor, es kb fel 9-ig naprol nem is hallottunk. Gomolygott a kod. Allitolag ez itt Galiciaban normalis. Most egy Sztracsatella nevu helyen vagyunk / Triacastella/. Varos, de nagyon kicsi. A fakvak is nagyon szegenyesek, de itt mar vannak tehenek (sokat esik, van fu es rengeteg tragya az uton). Szepek a hegyek, mar amit idonkent lattunk beloluk a volgyben sokaig megmarado kod miatt.
Egy osoreg templomocska van itt, majd este megyunk peregrino misere.
Mar varjuk, hogy hazamenjunk. (Apunak foleg nagyon hianyoztok.)
Orulunk a megjegyzeseknek, amiket neha kuldtok. Akarunk venni fenykepezogepet, de annyira kis helyeken jarunk, hogy idonkent meg elelmiszeruzlet sincs. 2 nap mulva erkezunk Sarria-ba, ott remeljuk, tudunk venni.
Geza es Agi
2010. július 30., péntek
Julius 30 pentek
Gyerekek,
Tegnap kimaradt,
Ponferradaban voltunk, a homerseklet 18.50-kor 38°C-volt. Iszunk mint a gogeny de nem kell WC-re menni. kuldok haza kb 15°C-ot Nektek is jobb lesz es nekunk is.
Ma mar Villafrancaban vagyunk, a meleg valtozotlan.
A kuzdes sem valtozott. 6-kor, 1/27-kor el kell indulni kihasznalni a huvosebb idot, mert du 2 utan csak a kivert kutya gyalogol, ha kepes.
Utkozben Anyu huvos dinnyerol almodozik, en meg a citromos soreimrol.
Holnap jon az egyik legnehezebb szakasz, 1200 m szintkulonbseg felfele, megha megfelezzuk, akkor is..
A melegre valo tekintettel, megprobaljuk a buszt.
Amugy mar a masodik utlevelunket hasznaljuk, a regi betelt, de az utolso 100 km-et nagyon komolyan ellenorzik Santiagoban, a buneink bocsanatat nem adjak ingyen.
Zsofi, ha van meg a pincelepcson sor tedd be a hutobe, mert mikor hazaerunk tok szomjasak leszunk, kell egy kis remeny az eletbemaradashoz. Anyunak vegyel legy szives dinnyet, azt nem kell behuteni, de tedd le a pincebe.
Amugy az ut hangulata kulonleges, csak az emberek kozotti szeretet szamit, mindenki figyel mindenkire, es sokat mosolygunk.
Kosz.
innen majd Anyu jon.
Tegnap Adamert gyalogoltunk (en ma Gezaert). Az ut elso fele gyonyoru volt, korben zold hegyek, mi a hegyoldalban vagy inkabb volgyoldalban, sokaig arnyekban. Ket horrorisztikus szakasztol eltekintve turheto uton. Szinte senkivel sem talalkoztunk, kozel-tavol semmi falu, csak a termeszet. Az ut masodik fele be Ponferradaba valami piros festek-felevel bekent betonut volt a kozut mellet, de nekem nem volt kellemetlen rajta jarni. A varos szelen egy nagy 185 fos parokialis szallas, kis 4 agyas (emeletesagy) fulke-szobakkal. Geza otthon maradt delutan pihentetni a labat, en bementem a varosba. A kozpont kozel volt. Nagyon kicsi a regi varos, joforman csak ket kis ter, arkados hazakkal, mint a felvideki varosok + egy impozans templomos var, aminek csak a kulso falai allnak, es 3 euroert bent semmi nincs, csak a kulso falak immar belulrol. Van egy Tolgyfa Szuz maria templom, egeszen erodszeru, mert allitolag az egyik templ9omos lovag az akkor meg letezo magyaltolgy-erdoben az egyik faban megpillantotta Mariat. Ez a videk a templomosoke volt, amig fel nem oszlattak oket. Ok biztositottak a zarandokok utvonalat. Egyebkent a varos modern. Itt a nagyvarosokban oriasi szeles sugarutak vannak, amik szokokutas, viragos korforgalmakkal keresztezik egymast.
Ma kimentunk egy szomszedos faluig vagy inkabb Pnferrada elovarosaig busszal, hogy el tudjuk erni Villafrancat Itt teljesen ossze voltak nove telepulesek, igy sok utcai gyaloglas volt, pedig pont ezt akartuk elkerulni. Utana viszont gyonyoru szolohegyek kozott jottunk, kellemes igazi folduton. A vegen persze a deli orakban meg mindig gyonyoru videken, de vanszorogva a fejunkre omlo napsutesben. Villafranca a hegyek kozott egy kis teknoben van, nagyon szep a fekvese. Orult meredek utcak vezetnek be a varos kozepebe a foterre, ahol vegre vizszintes. Sok helyen vannak az utak elere allitott kavicsokka kikovezve, ami a zarandok-talpaknak maga a halal. Van itt egy var es szamos templom, koztuk Santiago (vagyis Szent jakab) templom, aminek eszaki kapujat a megbocsatas kapujanak nevezik, mert regen azok a zarandokok, aki nem tudtak tovabbmenni itt kaptak meg a bunbocsanatot.
Az utobbi 1-2 napban sok templomban lattunk olyan Maria-szobrot, ami textilbe van feloltoztetve, es "igazi" haja van. Nagyon furcsa, nekem majdnem elfogadhatlan. Aztan tegnap es ma olyan templomban is voltunk, ahol az oltar es az oldaloltarok mogotti faragott kepek teljesen barokk tuldiszitettek, de nincsenek festve vagy aranyozva. tehat magat a sotet fat latod. Ez eleg szep.
Sajnos a fenykepezogepunk vegkepp bekrepalt. Mar regebb ota csak a kukucskalojan keresztul tudtam fotozni, mert a kepernyoje nem mukodott, valoszinuleg valaminek nekiuthettem. De most mar egyaltalan nem mukodik, tehat itt mar nem tudtam fotozni.
Amit meg nem irtam, hogy rengeteg golyat latunk. Volt olyan lepcsozetes templomtorony, amin osszesen 5 golyafeszek volt.
Ma delelottt kellett eloszor a termeszet lagy olen (tuskes szederagak es hosszu, szaraz szuros fu kozott) vecere mennem. Eddig semmi emesztesi bajunk nem volt, de ma nem teljesen jo gyomrom. Vagy a tegnapi mu-husgomboc (keszetel a kozertbol) vagy valamelyik viz (bar kizarolag ott veszunk vizet, ahol ki van irva, hogy ihato).
Ahogy Geza irta: holnap busz: kozeledunk a 100 km-es hatarhoz, es nem akarjuk, hogy pont elotte lerobbanjunk. A hoseg pedig biztos nem valo nekem sem, de Gezanak plane nem. Min. masfelszeres teljesitmenyre lennenk kepesek, ha huvosebb lenne. Altalaban a nagy tobbseg megerkezik a szallasra 1 es 3 kozott. Aztan mindenki doglott bekakent alszik az agyaban, vagy hever, sokszor meg a zuhanyozas is kesobbre halasztva. A hoseg akkora, hogy allandoan olyan, mintha szaunaban ulnenk, de ma meg rosszabb is volt: nagy csoppekben - nem folyt - hanem csopogott le a homlokomon. Minden nap kimosom meg a nadragomat is, annyira v izes/izzadt lesz. Ha 7-kor indulsz 6 helyett, az 4 km veszteseg.
Agi
Tegnap kimaradt,
Ponferradaban voltunk, a homerseklet 18.50-kor 38°C-volt. Iszunk mint a gogeny de nem kell WC-re menni. kuldok haza kb 15°C-ot Nektek is jobb lesz es nekunk is.
Ma mar Villafrancaban vagyunk, a meleg valtozotlan.
A kuzdes sem valtozott. 6-kor, 1/27-kor el kell indulni kihasznalni a huvosebb idot, mert du 2 utan csak a kivert kutya gyalogol, ha kepes.
Utkozben Anyu huvos dinnyerol almodozik, en meg a citromos soreimrol.
Holnap jon az egyik legnehezebb szakasz, 1200 m szintkulonbseg felfele, megha megfelezzuk, akkor is..
A melegre valo tekintettel, megprobaljuk a buszt.
Amugy mar a masodik utlevelunket hasznaljuk, a regi betelt, de az utolso 100 km-et nagyon komolyan ellenorzik Santiagoban, a buneink bocsanatat nem adjak ingyen.
Zsofi, ha van meg a pincelepcson sor tedd be a hutobe, mert mikor hazaerunk tok szomjasak leszunk, kell egy kis remeny az eletbemaradashoz. Anyunak vegyel legy szives dinnyet, azt nem kell behuteni, de tedd le a pincebe.
Amugy az ut hangulata kulonleges, csak az emberek kozotti szeretet szamit, mindenki figyel mindenkire, es sokat mosolygunk.
Kosz.
innen majd Anyu jon.
Tegnap Adamert gyalogoltunk (en ma Gezaert). Az ut elso fele gyonyoru volt, korben zold hegyek, mi a hegyoldalban vagy inkabb volgyoldalban, sokaig arnyekban. Ket horrorisztikus szakasztol eltekintve turheto uton. Szinte senkivel sem talalkoztunk, kozel-tavol semmi falu, csak a termeszet. Az ut masodik fele be Ponferradaba valami piros festek-felevel bekent betonut volt a kozut mellet, de nekem nem volt kellemetlen rajta jarni. A varos szelen egy nagy 185 fos parokialis szallas, kis 4 agyas (emeletesagy) fulke-szobakkal. Geza otthon maradt delutan pihentetni a labat, en bementem a varosba. A kozpont kozel volt. Nagyon kicsi a regi varos, joforman csak ket kis ter, arkados hazakkal, mint a felvideki varosok + egy impozans templomos var, aminek csak a kulso falai allnak, es 3 euroert bent semmi nincs, csak a kulso falak immar belulrol. Van egy Tolgyfa Szuz maria templom, egeszen erodszeru, mert allitolag az egyik templ9omos lovag az akkor meg letezo magyaltolgy-erdoben az egyik faban megpillantotta Mariat. Ez a videk a templomosoke volt, amig fel nem oszlattak oket. Ok biztositottak a zarandokok utvonalat. Egyebkent a varos modern. Itt a nagyvarosokban oriasi szeles sugarutak vannak, amik szokokutas, viragos korforgalmakkal keresztezik egymast.
Ma kimentunk egy szomszedos faluig vagy inkabb Pnferrada elovarosaig busszal, hogy el tudjuk erni Villafrancat Itt teljesen ossze voltak nove telepulesek, igy sok utcai gyaloglas volt, pedig pont ezt akartuk elkerulni. Utana viszont gyonyoru szolohegyek kozott jottunk, kellemes igazi folduton. A vegen persze a deli orakban meg mindig gyonyoru videken, de vanszorogva a fejunkre omlo napsutesben. Villafranca a hegyek kozott egy kis teknoben van, nagyon szep a fekvese. Orult meredek utcak vezetnek be a varos kozepebe a foterre, ahol vegre vizszintes. Sok helyen vannak az utak elere allitott kavicsokka kikovezve, ami a zarandok-talpaknak maga a halal. Van itt egy var es szamos templom, koztuk Santiago (vagyis Szent jakab) templom, aminek eszaki kapujat a megbocsatas kapujanak nevezik, mert regen azok a zarandokok, aki nem tudtak tovabbmenni itt kaptak meg a bunbocsanatot.
Az utobbi 1-2 napban sok templomban lattunk olyan Maria-szobrot, ami textilbe van feloltoztetve, es "igazi" haja van. Nagyon furcsa, nekem majdnem elfogadhatlan. Aztan tegnap es ma olyan templomban is voltunk, ahol az oltar es az oldaloltarok mogotti faragott kepek teljesen barokk tuldiszitettek, de nincsenek festve vagy aranyozva. tehat magat a sotet fat latod. Ez eleg szep.
Sajnos a fenykepezogepunk vegkepp bekrepalt. Mar regebb ota csak a kukucskalojan keresztul tudtam fotozni, mert a kepernyoje nem mukodott, valoszinuleg valaminek nekiuthettem. De most mar egyaltalan nem mukodik, tehat itt mar nem tudtam fotozni.
Amit meg nem irtam, hogy rengeteg golyat latunk. Volt olyan lepcsozetes templomtorony, amin osszesen 5 golyafeszek volt.
Ma delelottt kellett eloszor a termeszet lagy olen (tuskes szederagak es hosszu, szaraz szuros fu kozott) vecere mennem. Eddig semmi emesztesi bajunk nem volt, de ma nem teljesen jo gyomrom. Vagy a tegnapi mu-husgomboc (keszetel a kozertbol) vagy valamelyik viz (bar kizarolag ott veszunk vizet, ahol ki van irva, hogy ihato).
Ahogy Geza irta: holnap busz: kozeledunk a 100 km-es hatarhoz, es nem akarjuk, hogy pont elotte lerobbanjunk. A hoseg pedig biztos nem valo nekem sem, de Gezanak plane nem. Min. masfelszeres teljesitmenyre lennenk kepesek, ha huvosebb lenne. Altalaban a nagy tobbseg megerkezik a szallasra 1 es 3 kozott. Aztan mindenki doglott bekakent alszik az agyaban, vagy hever, sokszor meg a zuhanyozas is kesobbre halasztva. A hoseg akkora, hogy allandoan olyan, mintha szaunaban ulnenk, de ma meg rosszabb is volt: nagy csoppekben - nem folyt - hanem csopogott le a homlokomon. Minden nap kimosom meg a nadragomat is, annyira v izes/izzadt lesz. Ha 7-kor indulsz 6 helyett, az 4 km veszteseg.
Agi
2010. július 28., szerda
julius 28 szerda
csok Mindenkinek,
ma Acebo-ban vagyunk, az eloremenekules taktikajat hasznalva, egy jo darabot busszal jottunk.
Ma csak 17 km-et jottunk gyalog, de nem akarok belefutni a szombatba.
Akkor az utolso 100-nem fog menni, azt kotelezo gyalog megtenni.
Amugy ma is megprobalt az ut , sokat kellett lefele jonni, es megink csak kavics es ko az egesz ut.
nezd meg a terkepet a www. camino.lap.hu-n.
A fak mindig rossz oldalra vannak ultetve nem adnak sok arnyekot , ahol egyaltalan vannak.
Innen Anyu/Agi jon.
szevasztok Apu/Geza
Szoval hetfon valoban buszra szalltunk kb. 100 km-re Leonba. Geza laba megint hasonlo allapotba kerult, mint az elejen, ezert 2 nap pihenot iktatunk be ugy dontottunk. Ez a szakasz teljesen sik, sivar, szaraz videk, ilyen szempontbol nem sajnaljuk, de egyebkent rossz, amikor az ember nem indul el reggel a tobbiekkel.
Leon egy nagy varos, megneztuk a katedralist, meg egy regi roman kori templomot. Ebben a regi templomban ki volt rakva az Oltariszentseg, vagyis valoszinuleg szentsegimadas volt, ennek ellenere egy no teljes spanyol hangerovel telefonalt bent a templomban es nem szolt ra a pap sem, aki kozben egyszer kijott. Furcsa volt es zavaro.
Vacsorara nagy adag kebebot (alias girosz) ettunk. Mivel itt is egy Benedek-rend altal fenntartott szallason voltunk (140 fo), este volt egy kis ima. Itt majdnem csupa oreg apaca volt, szepen enekeltek, de kicsit sok volt a spanyol szoveg, amit ugye nem ertunk.
Kedden a korai busszal atmentunk Astorgaba. Delelott megneztuk a regi varost. Van itt egy puspoki palota, ma muzeum, amit Gaudi tervezett. Epp piac volt, vettunk gyumolcsot, sonkat, sajtot. Jol bespejzoltunk. Aztan a sonkahoz nincs eleg eles kesunk, nehez vagni. Delben tovabbjottunk Rabanal-ba. Egy angol St James Barati Kore altal fenntartott csodas szallason voltunk. Az angol hazaspar nagyon kedves volt, 5 orai tea, stb. Rendkivuli tisztasag. Kepeken megmutattak, hogy micsoda romot kaptak, amibol ezt epitettek. Este egy hihetetlenul lepusztult pici templomban 2 szerzetes gregorian miset tartott. Tele volt a templom, alig kaptunk ulohelyet. Ebben a pici faluban 3 albergue es hostal-ok is vannak. Este hallottuk, hogy valahol egy nagy csapat francia gyerek (kozepiskolasok, lattuk is oket korabban) valamit enekel, valoszinuleg Taise.i enekeket, legalabbis a dallamat ismertuk.
Ma reggeltol gyalog, ismet a hegyek kozott. Burgos es Palencia megyekben eltuntek a kohazak, inkabb tegla volt, vagy valyog. Most ujra hegyek jonnek, kovek es kohazak. Atmentunk 2 olyan helyisegen, amelyek teljesen elhagyottak es minden romokban all. Foncebadonban kb. 5 haz all, abbol 2 albergue, es vegig az ut menten romok. Itt is elhagyjak a fiatalok a falvakat. Nem is tudom, itt mivel foglalkoznak. Foldmuveles nincs, tul magasan vagyunk. Fold is alig. Ma ugyan lattunk eloszor nehany tehenet a tavolban es friss produktumot az osvenyen (eddig ugyanis meg birkakat se lattunk sehol). A masodik falu szinten nem letezik, bar rendes kozut is vezet oda. Egy elkepszto albegue van, allitolag 10 fonek, kinti WC, mosas a patakban., rengeteg legy (egyebkent mindenutt sok a legy). Egy olyan fazon tartja fenn, aki ugy nez ki, mint a Robin Hoodban a barat.
Hihetetlen hely. Kifogtuk a napi 11 oras oracion-t, amikor ketten felveszik a templomos lovagok feher (allati piszkos), piros keresztes kopenyet, karddal a kezukben behoznak egy zaszlot es egy kb feloras szertartast tartottak egy fatimai Maria-szobor elott. Azt ertettem, hogy a bekerol beszeltek es ahaborukat emlegettek Afganisztanban, Irakban, Kongoban. Olyan bohockodas-fele volt, de ok teljesen komolyan csinaltak szerintem. Ezek itt kint a prerin teljes szabadsagban elnek egy duledezo hazban. Adomanyert asvanyvizet, kavet, gyumolcsot lehetett elvenni egy asztalrol es kis emlektargyakat arultak. Kutyak (az egyik nagyon budos volt), macskak tartoztak a haztartashoz es egy hippi kulseju lany.
Egyebkent minden faluban sok a csellengo kutya, kobor vagy csak nem az udvarba tartjak oket.
Ma erintettuk az un. Vaskeresztet, ami egy teljesen egyszeru kereszt egy magas pozna tetejen. Itt mindenki lerak egy kovet, jo esetben olyat, amit otthonrol hoz. Mi is hoztunk egy kovet, amit egyszer evekkel ezelott Zsofi festett nekunk ajandekba. Meg otthon festettem ket tulipant a masik oldalara is, es ezt hagytuk itt. Sok feliratos ko volt, de amugy elegge giccsesen nez ki a hely. A kereszt egy kopar kohalmon all, es a poznara mindenfele dolgot raakasztanak az emberek: bakancsot, fenykepeket, szalagot, sapkat stb.
Ma nagyon szep uton jottunk, korben hegyek, nagy tavlat. Sok lepket lattunk, mint maskor is a mezokon. Mindig mas a novenyzet. Volt amikor rengeteg rozsaszin es lila hanga kozott mentunk, ma is es egyszer korabban is (akkor elmentunk egy polgarhaborus emlekmu elott, Geza nagybatyja, Kovats Laszlo is itt halt meg a spanyol polgarhaboruban), volt amikor kek viragu szamarkoro szegelyezte hosszan az uta, amikor pedig a Mesetara kapszkodtunk fel, embermagassagu bogancsok voltak. Ma alacsony torpe-novenyzet kozott mentunk, es sok sepru-bokor volt, olyanfele, mint ami otthon halodik az arnyekban. Ezek szerint ez a noveny szereti a hoseget, at kell ultetnunk az otthonit, ha meg el. Az utolso szakaszba szokas szerint belerokkantunk, mert km-ken keresztul ereszkedtunk lefele a mai celallomasunk fele, a szokasos kofolyamon. Alcebo allitolag tipikus hegyi falu. Egy utca, kohazak kis faerkelyekkel, de itt nincs rom, rendben tartott. Sajnos nem tudtuk, hogy itt is van parokiai szallas, igy egy maganhelyen vagyunk. persze az is jo.
Szerintem ma lattuk a harmadik sirt (a masodik egy 44 eves spanyol ferfie volt): egy keresztre csak az volt irva, hogy Eva. Holnap fogjuk latin a kovetkezot, mert az utikonyv is irja, hogy ennek a falunak a vegen van egy bicikli-szobor, ami szinten egy halaeset emlekmuve itt a caminon.
Holnapra is kb. 16-17 km lesz. Az angol hazaspar nagyon mondta, hogy meg egy szakaszra buszra lehetne szallni, ahol rengetegen tenyleg buszoznak: O Cebreiro elott 1200 m szintkulonbseg van, es kulonosen a lejtmenet veszelyes. Ez rosszabb, mint a Francia hatar. majd meglatjuk.
Geza keri, hogy egy oleles fejeben menjetek fel az U Torrent-re es keressetek Mercedes Sosa latin-amerikai enekesno dalait (vallasos). ha talaltok, toltsetek le neki.
Mindketten imadkoztunk Anyuert. En most minden templomban imadkozom a szeme vilagaert, es most mondja a Geza, hogy o is szokott utkozben imadkozni erte (Lehet, hogy mire hazamegyunk, Geza igazi ajtatos mano lesz). Uzenem Anyunak, hogy nagyon szeretem es hogy a vilag legjobb anyukaja volt mindig is, es nem kaphattunk volna jobbat nala. Mondjatok meg neki. Lalinak is nagyon sok puszi.
Agi
ma Acebo-ban vagyunk, az eloremenekules taktikajat hasznalva, egy jo darabot busszal jottunk.
Ma csak 17 km-et jottunk gyalog, de nem akarok belefutni a szombatba.
Akkor az utolso 100-nem fog menni, azt kotelezo gyalog megtenni.
Amugy ma is megprobalt az ut , sokat kellett lefele jonni, es megink csak kavics es ko az egesz ut.
nezd meg a terkepet a www. camino.lap.hu-n.
A fak mindig rossz oldalra vannak ultetve nem adnak sok arnyekot , ahol egyaltalan vannak.
Innen Anyu/Agi jon.
szevasztok Apu/Geza
Szoval hetfon valoban buszra szalltunk kb. 100 km-re Leonba. Geza laba megint hasonlo allapotba kerult, mint az elejen, ezert 2 nap pihenot iktatunk be ugy dontottunk. Ez a szakasz teljesen sik, sivar, szaraz videk, ilyen szempontbol nem sajnaljuk, de egyebkent rossz, amikor az ember nem indul el reggel a tobbiekkel.
Leon egy nagy varos, megneztuk a katedralist, meg egy regi roman kori templomot. Ebben a regi templomban ki volt rakva az Oltariszentseg, vagyis valoszinuleg szentsegimadas volt, ennek ellenere egy no teljes spanyol hangerovel telefonalt bent a templomban es nem szolt ra a pap sem, aki kozben egyszer kijott. Furcsa volt es zavaro.
Vacsorara nagy adag kebebot (alias girosz) ettunk. Mivel itt is egy Benedek-rend altal fenntartott szallason voltunk (140 fo), este volt egy kis ima. Itt majdnem csupa oreg apaca volt, szepen enekeltek, de kicsit sok volt a spanyol szoveg, amit ugye nem ertunk.
Kedden a korai busszal atmentunk Astorgaba. Delelott megneztuk a regi varost. Van itt egy puspoki palota, ma muzeum, amit Gaudi tervezett. Epp piac volt, vettunk gyumolcsot, sonkat, sajtot. Jol bespejzoltunk. Aztan a sonkahoz nincs eleg eles kesunk, nehez vagni. Delben tovabbjottunk Rabanal-ba. Egy angol St James Barati Kore altal fenntartott csodas szallason voltunk. Az angol hazaspar nagyon kedves volt, 5 orai tea, stb. Rendkivuli tisztasag. Kepeken megmutattak, hogy micsoda romot kaptak, amibol ezt epitettek. Este egy hihetetlenul lepusztult pici templomban 2 szerzetes gregorian miset tartott. Tele volt a templom, alig kaptunk ulohelyet. Ebben a pici faluban 3 albergue es hostal-ok is vannak. Este hallottuk, hogy valahol egy nagy csapat francia gyerek (kozepiskolasok, lattuk is oket korabban) valamit enekel, valoszinuleg Taise.i enekeket, legalabbis a dallamat ismertuk.
Ma reggeltol gyalog, ismet a hegyek kozott. Burgos es Palencia megyekben eltuntek a kohazak, inkabb tegla volt, vagy valyog. Most ujra hegyek jonnek, kovek es kohazak. Atmentunk 2 olyan helyisegen, amelyek teljesen elhagyottak es minden romokban all. Foncebadonban kb. 5 haz all, abbol 2 albergue, es vegig az ut menten romok. Itt is elhagyjak a fiatalok a falvakat. Nem is tudom, itt mivel foglalkoznak. Foldmuveles nincs, tul magasan vagyunk. Fold is alig. Ma ugyan lattunk eloszor nehany tehenet a tavolban es friss produktumot az osvenyen (eddig ugyanis meg birkakat se lattunk sehol). A masodik falu szinten nem letezik, bar rendes kozut is vezet oda. Egy elkepszto albegue van, allitolag 10 fonek, kinti WC, mosas a patakban., rengeteg legy (egyebkent mindenutt sok a legy). Egy olyan fazon tartja fenn, aki ugy nez ki, mint a Robin Hoodban a barat.
Hihetetlen hely. Kifogtuk a napi 11 oras oracion-t, amikor ketten felveszik a templomos lovagok feher (allati piszkos), piros keresztes kopenyet, karddal a kezukben behoznak egy zaszlot es egy kb feloras szertartast tartottak egy fatimai Maria-szobor elott. Azt ertettem, hogy a bekerol beszeltek es ahaborukat emlegettek Afganisztanban, Irakban, Kongoban. Olyan bohockodas-fele volt, de ok teljesen komolyan csinaltak szerintem. Ezek itt kint a prerin teljes szabadsagban elnek egy duledezo hazban. Adomanyert asvanyvizet, kavet, gyumolcsot lehetett elvenni egy asztalrol es kis emlektargyakat arultak. Kutyak (az egyik nagyon budos volt), macskak tartoztak a haztartashoz es egy hippi kulseju lany.
Egyebkent minden faluban sok a csellengo kutya, kobor vagy csak nem az udvarba tartjak oket.
Ma erintettuk az un. Vaskeresztet, ami egy teljesen egyszeru kereszt egy magas pozna tetejen. Itt mindenki lerak egy kovet, jo esetben olyat, amit otthonrol hoz. Mi is hoztunk egy kovet, amit egyszer evekkel ezelott Zsofi festett nekunk ajandekba. Meg otthon festettem ket tulipant a masik oldalara is, es ezt hagytuk itt. Sok feliratos ko volt, de amugy elegge giccsesen nez ki a hely. A kereszt egy kopar kohalmon all, es a poznara mindenfele dolgot raakasztanak az emberek: bakancsot, fenykepeket, szalagot, sapkat stb.
Ma nagyon szep uton jottunk, korben hegyek, nagy tavlat. Sok lepket lattunk, mint maskor is a mezokon. Mindig mas a novenyzet. Volt amikor rengeteg rozsaszin es lila hanga kozott mentunk, ma is es egyszer korabban is (akkor elmentunk egy polgarhaborus emlekmu elott, Geza nagybatyja, Kovats Laszlo is itt halt meg a spanyol polgarhaboruban), volt amikor kek viragu szamarkoro szegelyezte hosszan az uta, amikor pedig a Mesetara kapszkodtunk fel, embermagassagu bogancsok voltak. Ma alacsony torpe-novenyzet kozott mentunk, es sok sepru-bokor volt, olyanfele, mint ami otthon halodik az arnyekban. Ezek szerint ez a noveny szereti a hoseget, at kell ultetnunk az otthonit, ha meg el. Az utolso szakaszba szokas szerint belerokkantunk, mert km-ken keresztul ereszkedtunk lefele a mai celallomasunk fele, a szokasos kofolyamon. Alcebo allitolag tipikus hegyi falu. Egy utca, kohazak kis faerkelyekkel, de itt nincs rom, rendben tartott. Sajnos nem tudtuk, hogy itt is van parokiai szallas, igy egy maganhelyen vagyunk. persze az is jo.
Szerintem ma lattuk a harmadik sirt (a masodik egy 44 eves spanyol ferfie volt): egy keresztre csak az volt irva, hogy Eva. Holnap fogjuk latin a kovetkezot, mert az utikonyv is irja, hogy ennek a falunak a vegen van egy bicikli-szobor, ami szinten egy halaeset emlekmuve itt a caminon.
Holnapra is kb. 16-17 km lesz. Az angol hazaspar nagyon mondta, hogy meg egy szakaszra buszra lehetne szallni, ahol rengetegen tenyleg buszoznak: O Cebreiro elott 1200 m szintkulonbseg van, es kulonosen a lejtmenet veszelyes. Ez rosszabb, mint a Francia hatar. majd meglatjuk.
Geza keri, hogy egy oleles fejeben menjetek fel az U Torrent-re es keressetek Mercedes Sosa latin-amerikai enekesno dalait (vallasos). ha talaltok, toltsetek le neki.
Mindketten imadkoztunk Anyuert. En most minden templomban imadkozom a szeme vilagaert, es most mondja a Geza, hogy o is szokott utkozben imadkozni erte (Lehet, hogy mire hazamegyunk, Geza igazi ajtatos mano lesz). Uzenem Anyunak, hogy nagyon szeretem es hogy a vilag legjobb anyukaja volt mindig is, es nem kaphattunk volna jobbat nala. Mondjatok meg neki. Lalinak is nagyon sok puszi.
Agi
2010. július 26., hétfő
Julius 24-25. szombat-vasarnap
Szombaton nagyon sokat gyalogoltunk, majdnem 30 km-t. Az elso szakaszon nagyon gyorsak voltunk, de meg a lassulassal egyutt is nagyon jo atlaggal mentunk. Eloszor egy Boadilla nevu helyen alltunk meg, ahol bementem wc-re egy un. casa rural-ba (kb. falusi vendeglatas, falusi vendegfogado), ami olyan volt mint egy kis oazis. Szep kert, faszobrok, szokokut stb. A fiatal copfos ficko, aki epp takaritott bent, ram nezett es azt kerdezte, hogy magyar vagyok-e, mert ugy nezek ki mint egy magyar. Allitolag eleg sok magyar szokott naluk megszallni, es tudott nehany szot magyarul is. Ugy latszik, hogy tucat-arcom van.
Aztan ratertunk az un. Senda-ra (=zarandok-orszagut), amit az orszaguttal parhuzamosan alakitottak ki egyes szakaszokon. Kovel megerositett szeles utak, allitolag egyes helyeken puha jarofelulettel boritott betonut, de mi olyan reszen most nem mentunk, csak kovesen. Tuzo nap, fa nulla, unalmas lapos taj, bar szerencsere a forgalom a kozuton nem volt nagy, talan a szombat delutan miatt. Villasirga-ban szalltunk meg, onkormanyzati zarandokszallason. Nagyon kevesen voltunk, a tobbseg biztos a kovetkezo nagyobb helyre ment 6 km-re. Nekunk ez nem ment. Villasirga-ban van egy nagyon szep templom a Feher Szuz Mariahoz, gyonyoru festett oltarkep-sorozattal, es egy Szent Jakab-tabloval. Itt voltunk misen es megkaptuk a vegen a zarandokaldast. Volt a szallason egy nemet, aki szamarral zarandokol, de o mar visszafele tartott a szamaraval.
Sajnos Geza laba megint felmondta a szolgalatot, pedig most mar erovel (labizom, tudo stb.) birnank a nagyobb tavokat is. De az orias vizholyagokkal nincs mit tenni. Egeszen elromlott a kedve, mondhatnam atkokat szort stb. Kicsit, mint a gyerek, azt varja, hogy ha o ennyire igyekszik, akkor Isten is megtehetne mar azt a kis szivesseget, hogy megszabaduljon a holyagoktol. Nagyon sajnalom, hogy ennyit szenved tole, de azt is gondolom, hogy meg ezen is el kell gondolkodni, hogy lehet-e ebbol valamit az eletere vonatkozoan megtanulni. nem hiszem, hogy a dolgok azert tortennek velunk direkt, hogy tanuljunk beloluk. A dolgok tortennek es kesz. De azt viszont gondolom, hogy ha egy kicsit elemzoen gondolkodunke el a dolgokon, akkor megis tanulhatunk belole valamit magunkrol.
Tekintettel a holyagokra vasarnap csak 6 km-t mentunk Carrion-ba, ami kb. az ut felenel van, es eldolt. hogy min. Leon-ig elore kell buszoznunk. Mivel vasarnap nincs busz, meg kellett szallnunk itt Carrionban. Es biztos, hogy ez sem volt veletlen. Egy Agostonrendi noi szerzetesrend altal fenntartott szallashelyen voltunk. Telt haz volt. Csodalatos delutant es estet toltottunk itt. Mivel ma volt Szent Jakab napja, a szokasosnal tobb nover tartozkodott itt, mert egyutt unnepeltek az itteni templomban. Delutan is tartottak egy kis eneklest, aztan mise utan (Gezat kulon kinezte maganak a pap, ahogy odasantikalt, es amikor mindnekivel kezet fogott a zarandok-aldas vegen, ot meg kulon meg is olelte) este kozos vacsora volt, aztan meg egy enekles gitarral. Csupa fiatal, helyes arcu no, akikbol tenyleg sugarzott az orom, sot a josag. A gitaros novernek fantasztikus hangja volt, Geza teljesen elvarazsolodott. Mindenfelet enekeltek (a szovegeket nekunk is kiadtak), koztuk a Quantanamerat is, aztan megkertek nehany Andaluziabol valo zarandokot, hogy tancoljanak, nagyon jo volt. Aztan Geza kerte, mivel volt nehany Perubol szarmazo nover is, hogy enekeljenek valamit. Nem csak hogy enekeltek, hanem az egyik nover, a kontoset felemelve meg tancolt is hozza. A vegen az egyik perui nover beszelt nehany mondatot utravalonak (valaki forditott), aztan egyenkent korbe ment es mindenkinek megfogta a fejet es az arcat es aldast adott. Nem tudom elmondani, hogy milyen volt nekem. Mintha jott volna belole a szeretet es az elfogadas es valami vegtelen kedvesseg. A noverek kozott volt egy magyar lany is, aki par evvel ezelott oraado volt a foiskolan, es 0 meg is ismert. Az o tortenete is egy kulon tortenet, hogy hogy kerult ide.
Agi
Apu ir,
kerem vissza a Lorinc es ha lehet a Roza kepet is.
kosz Apu
Aztan ratertunk az un. Senda-ra (=zarandok-orszagut), amit az orszaguttal parhuzamosan alakitottak ki egyes szakaszokon. Kovel megerositett szeles utak, allitolag egyes helyeken puha jarofelulettel boritott betonut, de mi olyan reszen most nem mentunk, csak kovesen. Tuzo nap, fa nulla, unalmas lapos taj, bar szerencsere a forgalom a kozuton nem volt nagy, talan a szombat delutan miatt. Villasirga-ban szalltunk meg, onkormanyzati zarandokszallason. Nagyon kevesen voltunk, a tobbseg biztos a kovetkezo nagyobb helyre ment 6 km-re. Nekunk ez nem ment. Villasirga-ban van egy nagyon szep templom a Feher Szuz Mariahoz, gyonyoru festett oltarkep-sorozattal, es egy Szent Jakab-tabloval. Itt voltunk misen es megkaptuk a vegen a zarandokaldast. Volt a szallason egy nemet, aki szamarral zarandokol, de o mar visszafele tartott a szamaraval.
Sajnos Geza laba megint felmondta a szolgalatot, pedig most mar erovel (labizom, tudo stb.) birnank a nagyobb tavokat is. De az orias vizholyagokkal nincs mit tenni. Egeszen elromlott a kedve, mondhatnam atkokat szort stb. Kicsit, mint a gyerek, azt varja, hogy ha o ennyire igyekszik, akkor Isten is megtehetne mar azt a kis szivesseget, hogy megszabaduljon a holyagoktol. Nagyon sajnalom, hogy ennyit szenved tole, de azt is gondolom, hogy meg ezen is el kell gondolkodni, hogy lehet-e ebbol valamit az eletere vonatkozoan megtanulni. nem hiszem, hogy a dolgok azert tortennek velunk direkt, hogy tanuljunk beloluk. A dolgok tortennek es kesz. De azt viszont gondolom, hogy ha egy kicsit elemzoen gondolkodunke el a dolgokon, akkor megis tanulhatunk belole valamit magunkrol.
Tekintettel a holyagokra vasarnap csak 6 km-t mentunk Carrion-ba, ami kb. az ut felenel van, es eldolt. hogy min. Leon-ig elore kell buszoznunk. Mivel vasarnap nincs busz, meg kellett szallnunk itt Carrionban. Es biztos, hogy ez sem volt veletlen. Egy Agostonrendi noi szerzetesrend altal fenntartott szallashelyen voltunk. Telt haz volt. Csodalatos delutant es estet toltottunk itt. Mivel ma volt Szent Jakab napja, a szokasosnal tobb nover tartozkodott itt, mert egyutt unnepeltek az itteni templomban. Delutan is tartottak egy kis eneklest, aztan mise utan (Gezat kulon kinezte maganak a pap, ahogy odasantikalt, es amikor mindnekivel kezet fogott a zarandok-aldas vegen, ot meg kulon meg is olelte) este kozos vacsora volt, aztan meg egy enekles gitarral. Csupa fiatal, helyes arcu no, akikbol tenyleg sugarzott az orom, sot a josag. A gitaros novernek fantasztikus hangja volt, Geza teljesen elvarazsolodott. Mindenfelet enekeltek (a szovegeket nekunk is kiadtak), koztuk a Quantanamerat is, aztan megkertek nehany Andaluziabol valo zarandokot, hogy tancoljanak, nagyon jo volt. Aztan Geza kerte, mivel volt nehany Perubol szarmazo nover is, hogy enekeljenek valamit. Nem csak hogy enekeltek, hanem az egyik nover, a kontoset felemelve meg tancolt is hozza. A vegen az egyik perui nover beszelt nehany mondatot utravalonak (valaki forditott), aztan egyenkent korbe ment es mindenkinek megfogta a fejet es az arcat es aldast adott. Nem tudom elmondani, hogy milyen volt nekem. Mintha jott volna belole a szeretet es az elfogadas es valami vegtelen kedvesseg. A noverek kozott volt egy magyar lany is, aki par evvel ezelott oraado volt a foiskolan, es 0 meg is ismert. Az o tortenete is egy kulon tortenet, hogy hogy kerult ide.
Agi
Apu ir,
kerem vissza a Lorinc es ha lehet a Roza kepet is.
kosz Apu
2010. július 23., péntek
Julius 20-23. pentekig
Nem volt intrernetunk es most is egy osoreg gepen lassan dolgozunk.
Burgosban este megvacsoraztunk a platanok alatt a folyoparton. Arra gondoltunk, hogy kb 30 eve Angliaban vegig otthonrol hozott konzerveken eltunk, es sose gondoltuk, hogy ezt valaha is megengedhetjuk magunknak. A folyopart gyonyoru, nincs kiepitve, fak nonek a parton es gondozott fu van, aztan egy lis alacsony fal, es csak aztan az utca. Szerdara konnyitett napot terveztunk Geza alakulo uj vizholyagjai miatt. Ezert nem indultunk koran, es tettunk egy kiterot egy allitolag gyonyoru kolostor fele, ami sajnos csak kesobb nyitott es nem volt kedvunk megvarni. Vegul azert megtettunk kb 14 km-t, de annyira kimerultunk bele, mintha 2-szer annyi lett volna. Eleg kopar reten mentunk, autopalyat kereszteztunk, szoval nem volt tul szep ut. A Meseta elotti utolso faluban szalltunk meg egy magan-albergue-ben. Ingyen kimostak a cuccunkat mosogepben. Egy 66 eves angol kofaragoval voltunk egy szobaban.
A Meseta a spanyol felfold, az iberiai felsziget egy harmadat elfoglalja. Magassaga 1000 es 3000 m kozott van. Kedd reggel indultunk neki. Kapaszkodas szepen egyenletesen fel, aztan egy hatalmas plato, egy siksag fent, gabonafold, amerre a szem ellat, a latohatarig, mint a tenger. Nekem nagyon tetszett, kar lett volna kihagyni. A faluk a domborzat gyurodeseiben vannak. Az elso mezorol egy oszvergyilkos nevu uton kellett leereszkedni a faluba. A neve mar elarulja, milyen volt. Itt a falvak egeszen regiek, kobol epult hazakkal, nagyon kulonleges a hangulatuk. Huvos, szeles ido volt vegig, alig-alg sutott ki a nap, igazan isteni szerencse. Geza nagyon felt a hosegtol, de megusztuk. Ha megalltunk, inkabb meg libaboros lett az ember a huvos levegotol. Keves gyalogossal talalkoztunk, orakon keresztul senkivel, csak nehany biciklis hajtott el. Nagyon jo volt. Ezen a napon Zsofiert gyalogoltunk es tulteljesitettuk minden eddigi tavunkat. Az ejszakat egy kolostor-romban toltottuk. Egy hideg zuhany, egy WC, es egy faval lefedett resz a falak kozott, amit satorponyva valasztott el a kulvilagtol. Nagyon finom olaszos tesztat kaptunk vacsorara. Aztan korbeultunk es mindenki kivant valamit a mellette ulonek. Nem volt eroltetett, semmi. Aztan meg volt egy kis jatek is. Ket nagyon helyes fiatal spanyol lany vezette epp most ezt az albergue-t (egyiknek tetovalas a fule mogott), ami persze telen nincs nyitva. Kremet hoztak a Gezanak a labara, a tetkos megmasszirozta a bokamat, szoval mindenutt figyelmesseg veszi korul az embert. Egy fiatal olasz lany lefotozott minket, mint legidosebbeket (itt csak 12-en voltunk, 12 agy van), hogy megmutassa a baratainak, hogy igenis lehet gyalogolni.
Hangos galamb-burukkolasra ebredtunk. Itt is volt egy kis keksz-reggeli, igy nagyon keson, csak fel 9-kor indultunk. Ma csak kb 15 km volt, ami nagyon keves, de 1-2 utan mar nehez menni, pedig ma is szeles idonk volt a Meseta-n, bar szep napos. Mivel megvan a jegyunk hazafele, ugy latszik, hogy kb 4 napot meg kell takaritanunk valahol: buszra vagy vonatra kell szallni.
Holnap Edinaek kisbabajaert gyaloglunk mindketten.
Sok puszi: Agi
Burgosban este megvacsoraztunk a platanok alatt a folyoparton. Arra gondoltunk, hogy kb 30 eve Angliaban vegig otthonrol hozott konzerveken eltunk, es sose gondoltuk, hogy ezt valaha is megengedhetjuk magunknak. A folyopart gyonyoru, nincs kiepitve, fak nonek a parton es gondozott fu van, aztan egy lis alacsony fal, es csak aztan az utca. Szerdara konnyitett napot terveztunk Geza alakulo uj vizholyagjai miatt. Ezert nem indultunk koran, es tettunk egy kiterot egy allitolag gyonyoru kolostor fele, ami sajnos csak kesobb nyitott es nem volt kedvunk megvarni. Vegul azert megtettunk kb 14 km-t, de annyira kimerultunk bele, mintha 2-szer annyi lett volna. Eleg kopar reten mentunk, autopalyat kereszteztunk, szoval nem volt tul szep ut. A Meseta elotti utolso faluban szalltunk meg egy magan-albergue-ben. Ingyen kimostak a cuccunkat mosogepben. Egy 66 eves angol kofaragoval voltunk egy szobaban.
A Meseta a spanyol felfold, az iberiai felsziget egy harmadat elfoglalja. Magassaga 1000 es 3000 m kozott van. Kedd reggel indultunk neki. Kapaszkodas szepen egyenletesen fel, aztan egy hatalmas plato, egy siksag fent, gabonafold, amerre a szem ellat, a latohatarig, mint a tenger. Nekem nagyon tetszett, kar lett volna kihagyni. A faluk a domborzat gyurodeseiben vannak. Az elso mezorol egy oszvergyilkos nevu uton kellett leereszkedni a faluba. A neve mar elarulja, milyen volt. Itt a falvak egeszen regiek, kobol epult hazakkal, nagyon kulonleges a hangulatuk. Huvos, szeles ido volt vegig, alig-alg sutott ki a nap, igazan isteni szerencse. Geza nagyon felt a hosegtol, de megusztuk. Ha megalltunk, inkabb meg libaboros lett az ember a huvos levegotol. Keves gyalogossal talalkoztunk, orakon keresztul senkivel, csak nehany biciklis hajtott el. Nagyon jo volt. Ezen a napon Zsofiert gyalogoltunk es tulteljesitettuk minden eddigi tavunkat. Az ejszakat egy kolostor-romban toltottuk. Egy hideg zuhany, egy WC, es egy faval lefedett resz a falak kozott, amit satorponyva valasztott el a kulvilagtol. Nagyon finom olaszos tesztat kaptunk vacsorara. Aztan korbeultunk es mindenki kivant valamit a mellette ulonek. Nem volt eroltetett, semmi. Aztan meg volt egy kis jatek is. Ket nagyon helyes fiatal spanyol lany vezette epp most ezt az albergue-t (egyiknek tetovalas a fule mogott), ami persze telen nincs nyitva. Kremet hoztak a Gezanak a labara, a tetkos megmasszirozta a bokamat, szoval mindenutt figyelmesseg veszi korul az embert. Egy fiatal olasz lany lefotozott minket, mint legidosebbeket (itt csak 12-en voltunk, 12 agy van), hogy megmutassa a baratainak, hogy igenis lehet gyalogolni.
Hangos galamb-burukkolasra ebredtunk. Itt is volt egy kis keksz-reggeli, igy nagyon keson, csak fel 9-kor indultunk. Ma csak kb 15 km volt, ami nagyon keves, de 1-2 utan mar nehez menni, pedig ma is szeles idonk volt a Meseta-n, bar szep napos. Mivel megvan a jegyunk hazafele, ugy latszik, hogy kb 4 napot meg kell takaritanunk valahol: buszra vagy vonatra kell szallni.
Holnap Edinaek kisbabajaert gyaloglunk mindketten.
Sok puszi: Agi
2010. július 20., kedd
julius 20 kedd?
Gyermekeim,
A mai napra rendelt motto:
Eg a napmelegtol a kopar szik sarja, szikkadt peregrinoszok vonszolodnak rajta.
Ma mar Burgos. Isteni szerencsevel egy olyan helyen lakunk a belvarosban ahol csak 16 fekhely van. 3 ujabb vizholyag, kezeles csak este.
Anikonak uzenem: felejtsd el a felcipot. Ennek az orszagnak az igazi neve szerintem KOorszag.
csak bakancsban szabad jonni.
a mai eredmeny a 3 holyag, ami ennek a sok koves utnak az eredmenye, fel de leginkabb le minden lepest meg kell fontolni, hova teszed le a labad. Az utak az en fogalmaim szerint borzalmasak.
Ma 18 km a sajat labamon, de a 6-8 km aszfaltkoptatast itt Burgosban a buszra biztuk, mar ereztem a 3 kis jovevenyt a labamon.
par adalek , hogy milyen fazonokkal talalkoztunk.
Egy uj-zelandi tengereszgyalogos kinezetu fazon 23 kg hatizsakot cipel es ugy ment el mellettunk mint a rajfilmekben szokas, mar nem is lattam, hogy ott volt.
Egy francia hazaspar indult Roncesvalles-bol reggel, du 5-kor Cizur Menor 54 km , mi 3 nap alatt tettuk meg.
A rendszeresen latott francia nonk 2 nappal ezelott 37 km-et gyalogolt 1 nap alatt.
Egy svajci par elindult Svajcbol majusban Santiagoba, most mennek hazefele, szeptemberre akarnak hazaerni, kb 4500 km lesz az ut, mindezt gyalog.
Egy ausztral par 1 even keresztul bolyong a vilagban, a megtakaritott penzukbol, a srac amugy zenetanar es jart Magyarorszagon is a Kodaly-modszert tanulni.
Innen Anyu jon,
Zsofi locsolgatjatok a paprika-oszlopomat? K0szonom.
Apu/Geza
Sziasztok.
Ma koran indultunk, az elso fel oraban meg sotet volt. Kellemes napos, szeles ido volt, kb 11-ig, de delben mindig megkapjuk a hoseget, arnyek nelkul.
Sokfele tanulsaga van ennek az utnak. Mindenki maga cipeli a hatizsakjat, senki nem viheti helyette, maganak kell gondoskodnia kajarol stb. Ha lassabban megy a masiknal, nehany szot valtanak, vagy koszonnek egymasnak (Buen camino vagy Hola koszonessel), es a gyorsabb elorehuz. Megis valahogy torodnek egymassal az emberek, egyfajta egyutterzes van. Ma az ut szelen eppen zoknit cserelt Geza, amikor egy vadidegen urge megallt es felajanlotta a szandaljat, ha az jobb lenne neki. Vagy megerkeztunk ide, es 5 percen belul a hospitalero hozott egy lavort, hogy aztassa be a labat hideg vizbe. Akivel mar korabban is talalkoztunk, az megkerdezi, hogy van a ferjem, tud-e jarni. Teljesen termeszetesen ajanlunk fel egymasnak dolgokat, etelt stb.
Az is erdekes, hogy ut kozben milyen biztonsagot adnak a jelzesek. Idorol idore vannak jelzesek, sarga nyilak vagy kagylo-abrak stb., es mindenki nyugodtan megy utanuk. Tudjuk, hogy mindenfele letero csak meghosszabbitja es megneheziti az utat. Az ut nehez, de a jelzesek celba visznek. Geza mondta, amikor buszozott es en meg kutyagoltam, hogy bezzeg a varosban, amikor leszall a buszpalyaudvaron, teljesen elveszett lenne, ha nem lenne nemi kulfoldi tapasztalata. Ezt is lehetne az eletunkre vonatkoztatni: nem konnyu, de a jelzesekre figyelni kell, mert csak ugy lehet "tulelni" es megjarni az utunkat.
Azon is sokan gondolkodom, hogy mennyire a testunk rabjai vagyunk. Multkor egy no mondta arra, hogy meddig akar menni, hogy a teste fogja eldonteni. Tenyleg ezt erezzuk, hogy szeretnenk vegig menni, de nem csak az akaratunkon mulik. Ezt a testi rabsagot azonban nem negativumkent mondom most. Inkabb ugy, hogy figyelnunk kell a testunkre, torodni kell vele. Hogy sokat kivanunk tole, es altalaban nem figyelunk a jelzeseire, pedig kellene.
Gezaval ma enekelgettunk ut kozben. Amikor beall a hoseg, az ember tenyleg hangosan beszel magaban. Mindent, ami eszebe jut, hogy johetne mar egy kis szello, hogy pisilnem kell, meg ennel komolyabb gondolatokat is kimond hangosan.
Amikor levesszuk a hatizsakot, neha olyan, mintha felemelkednenk minden lepesre, mint a sulytalansag allapotaban. Ugy jarunk a zsak nelkul tamolyogva, mint a kotyagosak.
A vizholyagok vannak, sokat gondozzuk oket, de probaljuk nem kozponti kerdesse tenni. Geza holyagjai nem a szokasosak. Neki otthon is lesznek nyaron, mar 1-2 ora gyaloglas utan feltenyernyi holyagjai. Ezek nem a feluleten vannak, hanem valahol a bor melyebb retegeiben. Ezert gyogyulnak olyan nehezen. Aztan emeletes holyagok lesznek, a felig gyogyultak alatt-felett ujak nonek. Amugy minden ovintezkedes megvolt: meregdraga turazokni, hintopor stb. De hat ez van. Kb. 10-12 km mindig gond nelkul megy, aztan ahogy melegszik az ido, romlik. De nem panaszkodik.
Aniko!
Te ezt nagyon elvezned! Gondold meg, mar minden felszereles megvan: esokabat, lapos ovtaska, hatizsak, turazokni stb.
Sok puszi mindenkinek: Agi
A mai napra rendelt motto:
Eg a napmelegtol a kopar szik sarja, szikkadt peregrinoszok vonszolodnak rajta.
Ma mar Burgos. Isteni szerencsevel egy olyan helyen lakunk a belvarosban ahol csak 16 fekhely van. 3 ujabb vizholyag, kezeles csak este.
Anikonak uzenem: felejtsd el a felcipot. Ennek az orszagnak az igazi neve szerintem KOorszag.
csak bakancsban szabad jonni.
a mai eredmeny a 3 holyag, ami ennek a sok koves utnak az eredmenye, fel de leginkabb le minden lepest meg kell fontolni, hova teszed le a labad. Az utak az en fogalmaim szerint borzalmasak.
Ma 18 km a sajat labamon, de a 6-8 km aszfaltkoptatast itt Burgosban a buszra biztuk, mar ereztem a 3 kis jovevenyt a labamon.
par adalek , hogy milyen fazonokkal talalkoztunk.
Egy uj-zelandi tengereszgyalogos kinezetu fazon 23 kg hatizsakot cipel es ugy ment el mellettunk mint a rajfilmekben szokas, mar nem is lattam, hogy ott volt.
Egy francia hazaspar indult Roncesvalles-bol reggel, du 5-kor Cizur Menor 54 km , mi 3 nap alatt tettuk meg.
A rendszeresen latott francia nonk 2 nappal ezelott 37 km-et gyalogolt 1 nap alatt.
Egy svajci par elindult Svajcbol majusban Santiagoba, most mennek hazefele, szeptemberre akarnak hazaerni, kb 4500 km lesz az ut, mindezt gyalog.
Egy ausztral par 1 even keresztul bolyong a vilagban, a megtakaritott penzukbol, a srac amugy zenetanar es jart Magyarorszagon is a Kodaly-modszert tanulni.
Innen Anyu jon,
Zsofi locsolgatjatok a paprika-oszlopomat? K0szonom.
Apu/Geza
Sziasztok.
Ma koran indultunk, az elso fel oraban meg sotet volt. Kellemes napos, szeles ido volt, kb 11-ig, de delben mindig megkapjuk a hoseget, arnyek nelkul.
Sokfele tanulsaga van ennek az utnak. Mindenki maga cipeli a hatizsakjat, senki nem viheti helyette, maganak kell gondoskodnia kajarol stb. Ha lassabban megy a masiknal, nehany szot valtanak, vagy koszonnek egymasnak (Buen camino vagy Hola koszonessel), es a gyorsabb elorehuz. Megis valahogy torodnek egymassal az emberek, egyfajta egyutterzes van. Ma az ut szelen eppen zoknit cserelt Geza, amikor egy vadidegen urge megallt es felajanlotta a szandaljat, ha az jobb lenne neki. Vagy megerkeztunk ide, es 5 percen belul a hospitalero hozott egy lavort, hogy aztassa be a labat hideg vizbe. Akivel mar korabban is talalkoztunk, az megkerdezi, hogy van a ferjem, tud-e jarni. Teljesen termeszetesen ajanlunk fel egymasnak dolgokat, etelt stb.
Az is erdekes, hogy ut kozben milyen biztonsagot adnak a jelzesek. Idorol idore vannak jelzesek, sarga nyilak vagy kagylo-abrak stb., es mindenki nyugodtan megy utanuk. Tudjuk, hogy mindenfele letero csak meghosszabbitja es megneheziti az utat. Az ut nehez, de a jelzesek celba visznek. Geza mondta, amikor buszozott es en meg kutyagoltam, hogy bezzeg a varosban, amikor leszall a buszpalyaudvaron, teljesen elveszett lenne, ha nem lenne nemi kulfoldi tapasztalata. Ezt is lehetne az eletunkre vonatkoztatni: nem konnyu, de a jelzesekre figyelni kell, mert csak ugy lehet "tulelni" es megjarni az utunkat.
Azon is sokan gondolkodom, hogy mennyire a testunk rabjai vagyunk. Multkor egy no mondta arra, hogy meddig akar menni, hogy a teste fogja eldonteni. Tenyleg ezt erezzuk, hogy szeretnenk vegig menni, de nem csak az akaratunkon mulik. Ezt a testi rabsagot azonban nem negativumkent mondom most. Inkabb ugy, hogy figyelnunk kell a testunkre, torodni kell vele. Hogy sokat kivanunk tole, es altalaban nem figyelunk a jelzeseire, pedig kellene.
Gezaval ma enekelgettunk ut kozben. Amikor beall a hoseg, az ember tenyleg hangosan beszel magaban. Mindent, ami eszebe jut, hogy johetne mar egy kis szello, hogy pisilnem kell, meg ennel komolyabb gondolatokat is kimond hangosan.
Amikor levesszuk a hatizsakot, neha olyan, mintha felemelkednenk minden lepesre, mint a sulytalansag allapotaban. Ugy jarunk a zsak nelkul tamolyogva, mint a kotyagosak.
A vizholyagok vannak, sokat gondozzuk oket, de probaljuk nem kozponti kerdesse tenni. Geza holyagjai nem a szokasosak. Neki otthon is lesznek nyaron, mar 1-2 ora gyaloglas utan feltenyernyi holyagjai. Ezek nem a feluleten vannak, hanem valahol a bor melyebb retegeiben. Ezert gyogyulnak olyan nehezen. Aztan emeletes holyagok lesznek, a felig gyogyultak alatt-felett ujak nonek. Amugy minden ovintezkedes megvolt: meregdraga turazokni, hintopor stb. De hat ez van. Kb. 10-12 km mindig gond nelkul megy, aztan ahogy melegszik az ido, romlik. De nem panaszkodik.
Aniko!
Te ezt nagyon elvezned! Gondold meg, mar minden felszereles megvan: esokabat, lapos ovtaska, hatizsak, turazokni stb.
Sok puszi mindenkinek: Agi
2010. július 19., hétfő
Julius 19. hetfo
Tegnap este nagyon finom vacsorat kaptunk, ismet ingyen. A hospitalero elmondta, hogy maskor nem ilye jo a kaja, de mivel vasarnap volt, az apacak keszitettek vacsorat nekunk. Ez az o ajandekuk. Vacsora utan volt az ahitat, ismet szgoruan es hangsulyozottan onkentesen. A hospitalero itt egy 50 koruli ferfi volt. Sokat dolgoznak a hospitalerok: reggel 6-tol kidobaljak a vandorokat, aztan takaritas, stb, delben mar jonnek az ujak, mindenfele kerdessel, problemaval. Este fel 11-kor lampaoltasig. Szoval kemeny munka. De ezekben a parokialis szallasokon a kis ima-alkalmakkal meg ennel is sokkal tobbet adnak, magukbol is. A hospitalero elmondta, hogy a zarandokok kereseiket, imaikat bedobhatjak az adomanygyujto dobozba. ezeket ok szetvalogatjak nyelvek szerint es kis boritekokba teszik. es ezutan 20 napig minden este eloveszik oket, es imadkoznak a zarandokokkal egyutt ezekert a keresekert. Mindenki kivett egy-egy kis papirlapot a boritekbol olyan nyelven, amit el tud olvasni. Mi angolt huztunk, de a kiskunhalasi fiu magyar nyelvut kapott, a lengyel no, aki csak lengyelul beszel kapott egy lengyelt. Mindenki felolvasta a sajat papirjan levo kivansagot, vagy kerest, aztan ramondtuk, hogy amen. En egy olyat kaptam, amiben valaki a ket lanyaert imadkozik, de kulonosen az egyikert, aki nagyon erzekeny, hogy talaljak meg a sajat utjukat. A Geza kerese, imaja egy Lucy nevu lanyrol szolt valamilyen testi hibaval, hogy szabaduljon meg a sok haragtol, ami benne van. es ami annyi fajdalmat okoz neki is, es a szeretteinek is. A tobbiek is felolvastak, amit huztak Nem volt semmi csinadratta, senki nem bogte el magat, nem hullottak csillagok az egbol, megis az egesz annyira megindito volt, valahol melyen belul annyi reszvet es szeretet volt. Biztos ezert volt, hogy amikor a vegen jottunk ki a szobabol, en es a lengyel lany utoljara, odajott es megolelt, olyan szoros olelessel, mintha a sajat lanyom lenne, pedig meg a nevet sem tudom. Ma, amikor gyaloglas kozben eszembe jutott, kicsit elsirtam magam rajta.
Ma 2 km-rel tobbet jottunk, mint tegnap, semmi taxi. Arnyekos erdot igert a konyv. Valoban erdo volt buzamezo helyett, de arnyek semmi. Egy szeles csapason jottunk vegig nyilt napon, de eleg jol birtuk, pedig a szintkulonbseg a szokasos kb. 300 m helyett ma 500 m. volt. Szallasunk San Juan de Ortega: kb 5 haz, egy templom es egy volt kolostor, amiben a szallas van. Este lesz peregrino mise, aztan valami hagyomanyos fokhagymaleves.
Geza folyt.
Mar harmadszor kene elkezdenem , soha nem latom amit irtam, holnap leirom amit ma a dog rendszer nam mentett el.
Gyermekeim, nagyon szeretlek mind a hatotokat.
Apu
Negyedszer
Csak a Gyermekeimnek:
sorban vissazafele
Adam nagyon hianyzik az olelesed
Zsofikam Te tiszta gyermek, nem tanitottalak meg , hogy kell elni a mai vilagben. Toled is kerek olelest minden nap, ha nem is olyan eroset mint az Adamtol.
Eszter, Teged mar nem tudlak minden nap megolelni, de apai jogomnal fogva ezt mar atruhaztam a Gaborra. Gabor legy szives tedd meg helyettem minden nap.
Adamnak egy tanulsag:
Amikor olyen 15 eves forma voltam mint Te, egyszer elkovettem egy meg ma is bensomet egeto nagy neveletlenseget. Forrofeju voltam, elobb beszeltem mint ahogy gondolkodtam es megsertettem az Edesanyamat. Kerlek soha, de soha ne csinalj ilyet, mert latod meg 45 mulva is banni fogod.
Agi/Anyu egy csodalatos feleseg es anya.
Ma reggel utkozben nagyon jot beszelgettunk amire eddig alig alig volt idonk, es ezt a zarandoklatot luxury tournak hivjuk.
Olyan dolgokat, amiket en eddigi eletemben soha nem gondoltam vegig, nagyon erzekletesen vilagositott meg nekem. Anyu egy nagy OKOSKA , de gondolom, Ti is tudjatok ezt.
Ez a level nem olyan pontosan mint a harmadik volt, de remelem valami belolem is megismerheto.
Kulonben neha a konnyezesig meg tudok hatodni dolgokon, pl multkor Anyu nepdalokat enekelt es olyan jol esett hallgatni.
lejart az idom
Szeretlek Benneteket Apu
Ma 2 km-rel tobbet jottunk, mint tegnap, semmi taxi. Arnyekos erdot igert a konyv. Valoban erdo volt buzamezo helyett, de arnyek semmi. Egy szeles csapason jottunk vegig nyilt napon, de eleg jol birtuk, pedig a szintkulonbseg a szokasos kb. 300 m helyett ma 500 m. volt. Szallasunk San Juan de Ortega: kb 5 haz, egy templom es egy volt kolostor, amiben a szallas van. Este lesz peregrino mise, aztan valami hagyomanyos fokhagymaleves.
Geza folyt.
Mar harmadszor kene elkezdenem , soha nem latom amit irtam, holnap leirom amit ma a dog rendszer nam mentett el.
Gyermekeim, nagyon szeretlek mind a hatotokat.
Apu
Negyedszer
Csak a Gyermekeimnek:
sorban vissazafele
Adam nagyon hianyzik az olelesed
Zsofikam Te tiszta gyermek, nem tanitottalak meg , hogy kell elni a mai vilagben. Toled is kerek olelest minden nap, ha nem is olyan eroset mint az Adamtol.
Eszter, Teged mar nem tudlak minden nap megolelni, de apai jogomnal fogva ezt mar atruhaztam a Gaborra. Gabor legy szives tedd meg helyettem minden nap.
Adamnak egy tanulsag:
Amikor olyen 15 eves forma voltam mint Te, egyszer elkovettem egy meg ma is bensomet egeto nagy neveletlenseget. Forrofeju voltam, elobb beszeltem mint ahogy gondolkodtam es megsertettem az Edesanyamat. Kerlek soha, de soha ne csinalj ilyet, mert latod meg 45 mulva is banni fogod.
Agi/Anyu egy csodalatos feleseg es anya.
Ma reggel utkozben nagyon jot beszelgettunk amire eddig alig alig volt idonk, es ezt a zarandoklatot luxury tournak hivjuk.
Olyan dolgokat, amiket en eddigi eletemben soha nem gondoltam vegig, nagyon erzekletesen vilagositott meg nekem. Anyu egy nagy OKOSKA , de gondolom, Ti is tudjatok ezt.
Ez a level nem olyan pontosan mint a harmadik volt, de remelem valami belolem is megismerheto.
Kulonben neha a konnyezesig meg tudok hatodni dolgokon, pl multkor Anyu nepdalokat enekelt es olyan jol esett hallgatni.
lejart az idom
Szeretlek Benneteket Apu
2010. július 18., vasárnap
Julius 18. vasarnap
Zolinak uzenem, hogy kapcat nem arulnak, es mi mar nem is tudjuk, hogy az pontosan milyen anyagbol van. Az intimbetet talan bevalik, bar ketsegtelenul kornyezetszennyezo.
Anyunak koszonjuk az uzenetet. Egyelore kozelebb hozott minket egymashoz ez az ut.
Ezeken a helyeken az esti misek utan altalaban kiszolitjak a jelenlevo zarandokokat, es kapunk egy csoportos aldast. Tegnap az volt a jo, hogy a pap angolul is beszelt, nem csak spanyolul. Tobb mindent mondott, foleg azt hangsulyozta, hogy milyen fontos a mi eletunkben ez a zarandoklat, es hogy figyeljunk arra, hogy 3 talalkozas lesz ezen az uton: onmagaddal (ki vagyok, milyen vagyok stb.), a tobbiekkel (es ha talalkozol veluk, akkor rajossz, hogy a tobbi ember nem ellenseged, hanem tarsad a zarandoklaton, itt es az eletben is) es Istennel. Azt mondta, nem erdekes, hogy akarsz-e talalkozni Istennel, mert o mindenkeppen megallit teged es talalkozik veled, aztan , hogy mi lesz, es te hogyan reagalsz, az mar a te dolgod. Es hogy mondenkeppen valtozni fog az eletunk ettol igy vagy ugy.
Tegnap nagy kozos vacsora volt, kb 24-26-an voltunk. A hospitalerok (hazigazdak) foztek: bableves, utana egy salata es aztan egy kis piskota-fele. Egy spanyol no volt a fo-hospitalero, szeles mosolygassal, temperamentummal, es egy francia no onkenteskent segit neki 2 hetre. Ket hetente valtjak egymast az onkentesek. Ezt a szallast a parokia tartja fenn, ingyenes, donativo van, vagyis onkentes adomany teheto egy dobozba, amire ra van irva, hogy tegyel bele annyit, amennyit itt akarsz hagyni es vedd ki, amennyire szukseged van. Nagyon jo hangulat volt. Utana tartottak egy kis meditativ imat fenn a templomkoruson: mecsesek, egy kis gitarpengetes, nem tobb mint 15 perc, de az is nagyon hangulatos volt.
Reggel reggelivel vartak minket, ami nagyon jo volt, de persze igy kesobb indultunk, csak 3/4 8-kor. A hoseg miatt ez nem tul kedvezo. Tegnap szerencsenk volt: egesz nap felhos, huvos ido volt, igy jol lehetett gyalogolni. Ezt is a gift-ek (ajandekok) kozott kell szamon tartani, mert Geza gyaloglasat is nagyon segitette. Ma megint nagyon meleg volt. Az elso 8 km-t nagyon jol tettuk meg (4km/ora), aztan jott a meleg. Leptem egy rosszat, es a bokam meg a terdem is elkezdett sajogni. Fel kellett vennem a terdvedot. Csikosan fog lesulni a labam, a gumizokni es a terdvedo meg a rovidnadrag kozott. Egyebkent is szornyen nezek ki. A hajam ugy all, mint a csutak (meg jo, hogy levagattam indulas elott) az orokos izzadastol es a napsapkatol, Geza regi rovidnadragjaban, aminek semmi noi szabasa nincs, gumizokni, terdvedo stb, szornyu, de nem izgat. Neha ugy iszom az uvegbol, mint a western hosok, hogy az allamon lecsorog a viz a trikomra. Es meg elvezem is.
Ma 17 km-t jottunk. Ha elobb elindulunk, meg tudtunk volna kicsit menni, aztan 5 km megint taxival! Ez eleg draga megoldas, de hetvegen nincsenek buszok. Hiaba ez is videk, 1-2 busszal naponta munkanapokon, egyebkent semmi. Remelem,, hogy a holnapra kituzott 19-20 km mar vegig menni fog. Geza nagyon jol gyalogolt, jobban mint en. Bar azt mondja, lett 1 vagy 2 uj holyagja, jol birta. Meg nem volt meg az esti talp-ellenorzes. Meg kell dicserni a labait, mondtam neki, hogy ne szidja, hogy milyen vacak labai vannak, hanem inkabb dicserje meg oket, hogy ilyen hosiesen birjak.
Ma atleptunk Kasztiilia es Leon fuggetlen tartomanyba, ami a legnagyobb tartomany Spanyolorszagban. 95 000 km2 es masfel millio lakos. Jo, mi? Eleg szegeny falvakon mentunk keresztul, sok a lepusztult haz. Korben pedig rengeteg a szantofold, persze nem siksagon, hanem szelid dombokon es lejtokon. Foleg buza. Belorado-ban beestem egy misere (pont a templom elott ment el az ut, es hallotam, hogy enekles van bent), amin vegre volt orgona enekles is. Geza kinn husolt, de nem baj, mert mar tegnap este voltunk zarandokmisen. Most kezdem felismerni a mise reszeit, annyira idegen a nyelv. Jezus nevet is olyan furcsan mondjak, valahogy Hesu-nak, hogy alig lehet felismerni. Amit tisztan ertunk, az a Senor (Ur).
Most Tosantosban vagyunk, megint egy parokiai szallason. Ez egy nagyon szereny hely, de megint lesz vacsoar es reggeli, es ahitat is. A tegnapi helyen onkentes volt, de ugy vettuk ki, hogy itt a reszvetelt, vagy a jelenletet elvarjak. Mindegy, mert ugyis mennek. A szallason egyutt vagyunk nehanyakkal a tegnapi helyrol: egy pecsi no meg a lanya, egy kiskunhalasi ficko (aki a csaladi problemajarol beszelt nekem tegnap), 2 lengyel no, egy olesz no, aki Lourdes-bol indult, es nehany spanyol ficko. Altalaban par napig egyutt mozog az ember nehanyakkal, aztan elszakadunk, aztan lehet, hogy napok multan megint osszeakadunk valakivel egy uj helyen. Tegnap pl. talalkoztunk egy olasz parral, akikkel egyutt indultunk Roncesvallesbol, de akiket azota sem lattunk.
Szinten a lelki es kulturprogram resze volt, hogy felvittek minket, akik bejelentkeztunk a szallasra egy domboldalban allo sziklakapolnaba, ami mindig zarva van az utikonyv szerint, es kinyitottak nekunk. A hegyben mas uregek is vannak, volt itt egy kolostor. Egyebkent ma jottunk ra, hogy Santi Domingo = Szent Domonkossal. Nem tudom, hogy o volt-e a domonkos rend alapitoja vagy esetleg egy masik Szent Domonkos?
Geza nem nagyon szeret irni, pedig sokat beszelgetunk.
Agi
Anyunak koszonjuk az uzenetet. Egyelore kozelebb hozott minket egymashoz ez az ut.
Ezeken a helyeken az esti misek utan altalaban kiszolitjak a jelenlevo zarandokokat, es kapunk egy csoportos aldast. Tegnap az volt a jo, hogy a pap angolul is beszelt, nem csak spanyolul. Tobb mindent mondott, foleg azt hangsulyozta, hogy milyen fontos a mi eletunkben ez a zarandoklat, es hogy figyeljunk arra, hogy 3 talalkozas lesz ezen az uton: onmagaddal (ki vagyok, milyen vagyok stb.), a tobbiekkel (es ha talalkozol veluk, akkor rajossz, hogy a tobbi ember nem ellenseged, hanem tarsad a zarandoklaton, itt es az eletben is) es Istennel. Azt mondta, nem erdekes, hogy akarsz-e talalkozni Istennel, mert o mindenkeppen megallit teged es talalkozik veled, aztan , hogy mi lesz, es te hogyan reagalsz, az mar a te dolgod. Es hogy mondenkeppen valtozni fog az eletunk ettol igy vagy ugy.
Tegnap nagy kozos vacsora volt, kb 24-26-an voltunk. A hospitalerok (hazigazdak) foztek: bableves, utana egy salata es aztan egy kis piskota-fele. Egy spanyol no volt a fo-hospitalero, szeles mosolygassal, temperamentummal, es egy francia no onkenteskent segit neki 2 hetre. Ket hetente valtjak egymast az onkentesek. Ezt a szallast a parokia tartja fenn, ingyenes, donativo van, vagyis onkentes adomany teheto egy dobozba, amire ra van irva, hogy tegyel bele annyit, amennyit itt akarsz hagyni es vedd ki, amennyire szukseged van. Nagyon jo hangulat volt. Utana tartottak egy kis meditativ imat fenn a templomkoruson: mecsesek, egy kis gitarpengetes, nem tobb mint 15 perc, de az is nagyon hangulatos volt.
Reggel reggelivel vartak minket, ami nagyon jo volt, de persze igy kesobb indultunk, csak 3/4 8-kor. A hoseg miatt ez nem tul kedvezo. Tegnap szerencsenk volt: egesz nap felhos, huvos ido volt, igy jol lehetett gyalogolni. Ezt is a gift-ek (ajandekok) kozott kell szamon tartani, mert Geza gyaloglasat is nagyon segitette. Ma megint nagyon meleg volt. Az elso 8 km-t nagyon jol tettuk meg (4km/ora), aztan jott a meleg. Leptem egy rosszat, es a bokam meg a terdem is elkezdett sajogni. Fel kellett vennem a terdvedot. Csikosan fog lesulni a labam, a gumizokni es a terdvedo meg a rovidnadrag kozott. Egyebkent is szornyen nezek ki. A hajam ugy all, mint a csutak (meg jo, hogy levagattam indulas elott) az orokos izzadastol es a napsapkatol, Geza regi rovidnadragjaban, aminek semmi noi szabasa nincs, gumizokni, terdvedo stb, szornyu, de nem izgat. Neha ugy iszom az uvegbol, mint a western hosok, hogy az allamon lecsorog a viz a trikomra. Es meg elvezem is.
Ma 17 km-t jottunk. Ha elobb elindulunk, meg tudtunk volna kicsit menni, aztan 5 km megint taxival! Ez eleg draga megoldas, de hetvegen nincsenek buszok. Hiaba ez is videk, 1-2 busszal naponta munkanapokon, egyebkent semmi. Remelem,, hogy a holnapra kituzott 19-20 km mar vegig menni fog. Geza nagyon jol gyalogolt, jobban mint en. Bar azt mondja, lett 1 vagy 2 uj holyagja, jol birta. Meg nem volt meg az esti talp-ellenorzes. Meg kell dicserni a labait, mondtam neki, hogy ne szidja, hogy milyen vacak labai vannak, hanem inkabb dicserje meg oket, hogy ilyen hosiesen birjak.
Ma atleptunk Kasztiilia es Leon fuggetlen tartomanyba, ami a legnagyobb tartomany Spanyolorszagban. 95 000 km2 es masfel millio lakos. Jo, mi? Eleg szegeny falvakon mentunk keresztul, sok a lepusztult haz. Korben pedig rengeteg a szantofold, persze nem siksagon, hanem szelid dombokon es lejtokon. Foleg buza. Belorado-ban beestem egy misere (pont a templom elott ment el az ut, es hallotam, hogy enekles van bent), amin vegre volt orgona enekles is. Geza kinn husolt, de nem baj, mert mar tegnap este voltunk zarandokmisen. Most kezdem felismerni a mise reszeit, annyira idegen a nyelv. Jezus nevet is olyan furcsan mondjak, valahogy Hesu-nak, hogy alig lehet felismerni. Amit tisztan ertunk, az a Senor (Ur).
Most Tosantosban vagyunk, megint egy parokiai szallason. Ez egy nagyon szereny hely, de megint lesz vacsoar es reggeli, es ahitat is. A tegnapi helyen onkentes volt, de ugy vettuk ki, hogy itt a reszvetelt, vagy a jelenletet elvarjak. Mindegy, mert ugyis mennek. A szallason egyutt vagyunk nehanyakkal a tegnapi helyrol: egy pecsi no meg a lanya, egy kiskunhalasi ficko (aki a csaladi problemajarol beszelt nekem tegnap), 2 lengyel no, egy olesz no, aki Lourdes-bol indult, es nehany spanyol ficko. Altalaban par napig egyutt mozog az ember nehanyakkal, aztan elszakadunk, aztan lehet, hogy napok multan megint osszeakadunk valakivel egy uj helyen. Tegnap pl. talalkoztunk egy olasz parral, akikkel egyutt indultunk Roncesvallesbol, de akiket azota sem lattunk.
Szinten a lelki es kulturprogram resze volt, hogy felvittek minket, akik bejelentkeztunk a szallasra egy domboldalban allo sziklakapolnaba, ami mindig zarva van az utikonyv szerint, es kinyitottak nekunk. A hegyben mas uregek is vannak, volt itt egy kolostor. Egyebkent ma jottunk ra, hogy Santi Domingo = Szent Domonkossal. Nem tudom, hogy o volt-e a domonkos rend alapitoja vagy esetleg egy masik Szent Domonkos?
Geza nem nagyon szeret irni, pedig sokat beszelgetunk.
Agi
2010. július 17., szombat
Julius 17. szombat
Tegnap Geza nagyon jol tudott gyalogolni. Mar nem tudtam megelozni, altalaban o vonult elol. Persze a vegere mar mondta, hogy van egy gyanus hely a talpan. Altalaban sik videk volt. Nem vettuk eszre az utikonyv szerint mitikus osvenyt, ezert nem szippantottunk nagyot a mitikus levegobol. Csak utolag jottunk ra, hogy melyik hely volt az: ahol rengeteg kis kovekbol rakott kupac es szoborfeleseg volt rakva. Ezeket a zarandokok rakjak, es mar mashol is lattunk ilyet. Az osveny pedig lehet hogy x evvel ezelott meg egy keskeny kis osveny volt, de mostanra egy eleg szeles ut. Mitikus hangulat helyett inkabb a kavicsbanya maradt emlekzetes, ahol egy hatalmas markolo olyan csondesen zarkozott fel mogenk, hogy amikor Geza veletlenul hatranezett, egesz nagyot ugrott ijedteben. Egyebkent foleg szolok kozott mentunk. Egyszer szembejott velunk egy hegy, ami olyan mint a Badacsony. Ut kozben az anyagi helyzetunket targyaltuk ki. ez nem egy kimondottan spiritualis tema, de a gyerekeinkrol valo gondolkodasbol jott.
Kihagytuk Najere-t, ami egy voros szikla toveben epult, mert zarandokokhoz igazan nem melto modon taxival kimentunk Azofra-ba, ahol ketszemelyes kis fulkekben/kabinokban volt az elhelyezes. Jo hidegvizes, kis szokokut volt az udvaran, mindenki ott aztatta a labat. Talakoztunk 3 magyarral.
Sajnos, mikor Geza latta, hogy nem csak egy regi holyagja mocorog, hanem uj keletkezett, nagyon elkeseredett es csalodott. Utkozben ugyanis nagyon gondosak voltunk (zoknicsere, intimbetet-csere a cipojeben stb.), es megis. Leszivas, betadinfroccs vorosbor helyett.
Ma reggel meg egy leszivas es gezes kotes. A talpa mindenutt be van kotve. Elindultunk, mara kb. 15 km-t terveztunk San Domingo de la Calzada-ba. Egyetlen falu volt kozben, ha pl. busz kellene. Vegigjottunk, nagyon jo tempoban. Geza laba jol birta. Az enyem sem jobban. Vizholyagom nem nagyon van, de a bokam/terdem vacak es a bokam estere, delre mindig nagyon elfarad es egesz este eg. A jo tempo 3 km/ora, de masnak is kb ennyi. Szaz kiloval a hatadon, hullamzo terepen nagyon elegedettek voltunk magunkkal. Mar fel egy korul bent voltunk a varosban. Ut kozben nepdalokat enekeltem. Szornyu mennyire nincs mar hangom, es mennyire nem emlekszem a dalok szovegere. Ennek ellenere Geza elerzekenyult egy kicsit.
Itt Santo Domingoban volt az elso templom, ahol fizetni kellett belepojegyet. Igaz, a templomhoz tartozik egy kiallitas is, meg kripta San Domingo sirjaval (nagyon szep szarkofag) stb. San Domingo egy remete volt, aki utat, hidat epitett, es korhazat alapitott ezen a helyen a zarandokoknak mar a 11. sz-ban. Ehhez a helyhez is kotodik egy kakasos tortenet, amikor egy zarandokot megvadoltak igaztalanul, felakasztottak, de meg hetek mulva is elt. Az eloljaro nem akarta elhinni: "ha ez a sult kakas es tyuk a tanyeromrol eltre kel, akkor elhiszem". A szarnyasok felrepultek a tanyerrol. Ezert most is tartanak elo feher kakast es feher tyukot bent a templomban.
Ugy gondoltuk, hogy jo otlet volt tegnap egy kicsit tovabb menni (taxizni), mint az eredeti uticel. Igy picit rovidebb tavot kell megtenni masnap es nyugodtak vagyunk, hogy a javasolt celba beerunk es kapunk szallast. Ezert ma is tovabbjottunk (4 kereken) Granonba, ami La Rioja tartomany utolso telepulese. Kicsit sajnaltam, mert Santo Domingoban megszallhattunk volna a ciszterci apacaknal es az jo lett volna, de vegul nem banom. Fantasztikus helyre erkeztunk. A templom tartja fenn az albergue-t onkentesekkel, bent a templom valamilyen oldalreszeben. Ket terem a foldon matracokkal, egy baratsagos, kandallos kis nappali terrel. Reggelit , vacsorat es szallast adnak ingyen. Adomanyt lehet adni. Felmasztam a toronyba, egeszen a nyitott tetejeben levo harangokig (rengeteg galambpiszok), nagyon klassz. Teljesen archaikus az egesz.
A multkor peregrino-vacsora utan Gezaval Istenrol, stb. beszelgettunk teljesen elfogulatlanul es zavar nelkul, mintha barmilyen hetkoznapi dologrol beszeltunk volna. Nagyon jo volt. Miota itt vagyunk, nincs bennem semmi gorcsosseg ezzel kapcsolatban sem. Nyugodt vagyok es varok. Ma is megyunk zarandokmisere.
Agi
Kihagytuk Najere-t, ami egy voros szikla toveben epult, mert zarandokokhoz igazan nem melto modon taxival kimentunk Azofra-ba, ahol ketszemelyes kis fulkekben/kabinokban volt az elhelyezes. Jo hidegvizes, kis szokokut volt az udvaran, mindenki ott aztatta a labat. Talakoztunk 3 magyarral.
Sajnos, mikor Geza latta, hogy nem csak egy regi holyagja mocorog, hanem uj keletkezett, nagyon elkeseredett es csalodott. Utkozben ugyanis nagyon gondosak voltunk (zoknicsere, intimbetet-csere a cipojeben stb.), es megis. Leszivas, betadinfroccs vorosbor helyett.
Ma reggel meg egy leszivas es gezes kotes. A talpa mindenutt be van kotve. Elindultunk, mara kb. 15 km-t terveztunk San Domingo de la Calzada-ba. Egyetlen falu volt kozben, ha pl. busz kellene. Vegigjottunk, nagyon jo tempoban. Geza laba jol birta. Az enyem sem jobban. Vizholyagom nem nagyon van, de a bokam/terdem vacak es a bokam estere, delre mindig nagyon elfarad es egesz este eg. A jo tempo 3 km/ora, de masnak is kb ennyi. Szaz kiloval a hatadon, hullamzo terepen nagyon elegedettek voltunk magunkkal. Mar fel egy korul bent voltunk a varosban. Ut kozben nepdalokat enekeltem. Szornyu mennyire nincs mar hangom, es mennyire nem emlekszem a dalok szovegere. Ennek ellenere Geza elerzekenyult egy kicsit.
Itt Santo Domingoban volt az elso templom, ahol fizetni kellett belepojegyet. Igaz, a templomhoz tartozik egy kiallitas is, meg kripta San Domingo sirjaval (nagyon szep szarkofag) stb. San Domingo egy remete volt, aki utat, hidat epitett, es korhazat alapitott ezen a helyen a zarandokoknak mar a 11. sz-ban. Ehhez a helyhez is kotodik egy kakasos tortenet, amikor egy zarandokot megvadoltak igaztalanul, felakasztottak, de meg hetek mulva is elt. Az eloljaro nem akarta elhinni: "ha ez a sult kakas es tyuk a tanyeromrol eltre kel, akkor elhiszem". A szarnyasok felrepultek a tanyerrol. Ezert most is tartanak elo feher kakast es feher tyukot bent a templomban.
Ugy gondoltuk, hogy jo otlet volt tegnap egy kicsit tovabb menni (taxizni), mint az eredeti uticel. Igy picit rovidebb tavot kell megtenni masnap es nyugodtak vagyunk, hogy a javasolt celba beerunk es kapunk szallast. Ezert ma is tovabbjottunk (4 kereken) Granonba, ami La Rioja tartomany utolso telepulese. Kicsit sajnaltam, mert Santo Domingoban megszallhattunk volna a ciszterci apacaknal es az jo lett volna, de vegul nem banom. Fantasztikus helyre erkeztunk. A templom tartja fenn az albergue-t onkentesekkel, bent a templom valamilyen oldalreszeben. Ket terem a foldon matracokkal, egy baratsagos, kandallos kis nappali terrel. Reggelit , vacsorat es szallast adnak ingyen. Adomanyt lehet adni. Felmasztam a toronyba, egeszen a nyitott tetejeben levo harangokig (rengeteg galambpiszok), nagyon klassz. Teljesen archaikus az egesz.
A multkor peregrino-vacsora utan Gezaval Istenrol, stb. beszelgettunk teljesen elfogulatlanul es zavar nelkul, mintha barmilyen hetkoznapi dologrol beszeltunk volna. Nagyon jo volt. Miota itt vagyunk, nincs bennem semmi gorcsosseg ezzel kapcsolatban sem. Nyugodt vagyok es varok. Ma is megyunk zarandokmisere.
Agi
2010. július 16., péntek
julius 16 pentek
Kedveseim,
Tegnap megprobaltam gyalogolni, menten is 7 km-et , de utana busz.
Ma Logronobol busszal jottunk ki, Naverette-ig is onnan mar gyalog. ez mar 17 km lett, de eredmenyei is. Tok el vagyok keseredve, hogy megint lett a bal talpamon egy volt holyag mellett egy ujabb. Mar Naraje-en tul vagyunk egy kis faluban Azofra a neve es nagyon kedves.
Ne haragudjatok , de nincs kedvem tobbet irni, megyek holyagbokdosni.
Apu/Geza
Anyu, biztos ir, most templomban van en nem tudtam lemenni vele.
Tegnap megprobaltam gyalogolni, menten is 7 km-et , de utana busz.
Ma Logronobol busszal jottunk ki, Naverette-ig is onnan mar gyalog. ez mar 17 km lett, de eredmenyei is. Tok el vagyok keseredve, hogy megint lett a bal talpamon egy volt holyag mellett egy ujabb. Mar Naraje-en tul vagyunk egy kis faluban Azofra a neve es nagyon kedves.
Ne haragudjatok , de nincs kedvem tobbet irni, megyek holyagbokdosni.
Apu/Geza
Anyu, biztos ir, most templomban van en nem tudtam lemenni vele.
2010. július 15., csütörtök
Julius 15. csutortok
Tegnap Los Arcosban aludtunk egy garazsbol megkozelitheto maganszallason. Este rendelest tartottunk vizholyag-ugyben: tuket es betadint osztogattunk. Este zarandokmise volt egy eredetileg gotilkus, hatalmas templomban, barokk belsovel. Elkepeszto pompa, aranyozas. A magyar barokk az alig halvany utanzat. Reggel 6-kor indultunk. En meg gondoltam, hogy talan Gezanak meg nem kellene, de mar nagyon jonni akart. Megbeszeltuk, hogy a legnehezebb szakaszon ket falu kozott buszra szallunk. Az en bokamnak is jobb, mert nagy meredelyek voltak varharok. Tehat Geza ma 6-7 km kimelo programon volt, de a vegere mar erezte a talpat. Igy fennmaradt a buszon a vegcelig (Logrono). Sokan mentek ma kis hatizsakkal (csomag elorekuldve), es a buszon is voltak tobben. En menet kozben Viane-ban kiszalltam es onnan meg gyalogoltam. Vianne-ban egy hatalmas es nagyon regi Santa Maria templom van. Nagyon szep, a fotok nem adjak vissza asem a monumentalitast, sem a diszitettseget, sajnos. Erdekes, hogy ok nem Szuz Marianak mondjak leginkabb, hanem Szent Marianak. Vegig egy 65 eves new yorki tanarnovel jottem Az ut teljesen sik volt, igy vegig beszelgettunk. A vallam kicsit mghuzodott. Geza mar vart a varos elejen a regi hidnal. A szallas elegge hangulattalan, de OK, es mivel nincs meleg viz, nem kertek erte semmit. Bementunk a regi varosreszbe, megneztuk a templomokat, kaptunk zarandok-aldast, es ettunk egy peregrino (zarandok) menut egy kis vendegloben. Holnap szinten reszben busz, reszben gyaloglas lesz. Geza labatol sok minden fugg.
Pusz mindenkinek. Agi
Pusz mindenkinek. Agi
2010. július 14., szerda
julius talan 14 idoerzek elvesztve
Keres, leginkabb a Balazs fele,
Balazs lehet, hogy Te is tudod, ha nem legy szives beszelj a Tibivel (Mefiszto), hogy lehet kulfoldon feleleszteni a dog feltoltokartyas NOKIA-mat. T.com a dog.
Rajta van tobb mint 10.000.- Ft, es megneztem , hogy a roamingot 104#lehetett aktivalni.
Jott is egy uzenet, hogy milyen sokba kerul a roaming kulfodon, de sem telefonalni sem SMS-t nem tudok innen. Egy dolog megy csak , ha az Agi ir SMS -t azt megkapom, de valaszolni nem tudok ra.
mindik azt a valaszt kapon, ellenorizzem az operator szolgaltatasait.
De, hol, ilyen valasztas nincs is a menupontok kozott.
kosz
Geza
Amugy en mar Los Arcos-ban vagyok, megint busszal jottem, tegnap kaptam anitbiotikumot is , 8 orankent kell bevenni, hatha eltunik a gyulladas a vizholyagok korul, Agi gyalogol, szallas van,
elebicegek kora delutan.
innen O jon.
udv. Geza
Nekem meg a tegnapra, sot a tegnapelottre is vissza kell nyulnom. Ugy volt mar akkor is, hogy csak Geza buszozik, en kutyagolok. Aztan este, miutan kb 1 orat toltottem az osszes holyagjanak a leapolasaval, es mind gezbe tekerve, leragasztva volt, es eppen hatradoltem, hogy kesz, benezett a szobaba egy hapsi, megkerdezte, hogy ampollas? (vizholyagok?). Mondtuk, igen. Azt hittem, egy ujabb reszvetlatogato (mert Geza szerintem mar mindenkinek benne van a naplojaban), de egy perc mulva megjelent nagy dobozokkal, es kiderult, hogy orvos. Minden kotes leszedve, es kezdodott minden elolrol. Geza szereny volt, amikor azt irta, hogy csillagokat latott, mert szerintem annal is jobban fajt. A doki kedelyesen kozolte, hogy nagyon fog fajni, es ezt a korhazban erzestelenitesben csinaljak, es mutogatta, hogy a Geza vegyen a szajaba valamit. Tudjatok, mint a filmekben. Kiszurta az osszes holyagot, azokba is belemaszott, amik mar javultak es le voltak tapadva. Ezek nagyon fajtak, lattam. Aztan mindegyikbe benyomott egy csomo betadint tobb helyrol, hogy atmossa oket. Angolul kb 5 szot tudott, de lelkesen magyarazott pergo spanyol nyelven. Kozolte, hogy muszaj, mert elfertozodhet, es vigyorogva mutatta, hogy nyissz-nyissz Geza labfeje. Aztan nevetett, es mondta, hogy mar modern technika van, es egy fureszgep hangjait hallatta. Szoval jol szorakozott. Elmondta, hogy masnap nekem kell ugyanezt megcsinalni majd, es hogy min. 2 nap (de eloszor 5-ot mondott) zero gyaloglas. Aztan adott fajdalomcsillapitot ejszakara, meg masnapra, mondta, hogy majd imadkozzunk erte Compostellaban, es elviharzott (Simonnak hivtak). Tobb, mint egy oraig apolta Gezat a foldon ulve, Geza laba egy szemetesen, idealis muteti allapotok kozott, ahogy mondta. Szoval, akkor ugy gondoltam, nem kellene Gezanak masnap egyedul bumlizni a busszal. Reggel a doki benezett egy gyors vizitre, aztam mi meg buszra szalltunk Estella-ig. Egy szlovak kislany is hasonlo bajokkal buszozott tegnap is, ma is. A tegnapi szallas Estellaban. Reggeli included.
A varoska szelen, ahol a Camino beerkezik egy zsebkendonyi teruleten 3 templom van: egy hatalmas domonkos rendhaz (ma oregek otthona) templommal, mogotte egy masik, es mellette egy harmadiknak a homlokzata, meg nehany fala, tehat felig romban. Aztan 10 percnyire meg egy templom, a navarrai kiralyok koronazasi temploma (felujitas miatt zarva), es a varos belsejeben meg 2-t lattam. Ez csak a regi resz, lehet, hogy meg van az ujabb varosresszekben is. Ezek mind 12-14. sz-i templomok, foleg roman stilusban, alacsony, bastyaszeru tornyokkal.
Tudom, hogy ezekrol a hatalmas templomokrol a legtobb embernek az egyhaz bunos gazdagsaga jut elsore az eszebe, de nekem nem. Nekem eszembe jut, hogy az embereknek milyen nagy igenye es vagya hivta eletre ezeket a templomokat, hiszen ezek annak idejen tele voltak. Es hogy a gazdag puspokok nem csak lakomakra, ekszerekre vagy esetleg szeretokre koltottek a penzt, hanem templomokra is, amiknek az epitese sok-sok embernek adott munkat es megelhetest. Persze nem az esetleges robotra gondolok most, hanem a mesterekre: epitesz, szobrasz, kofarago, asztalos, acs, festo stb., es mindazok, akik pl. elelmeztek ezeket az embereket. Ezeknek a regi, kobol epitett templomoknak egeszen mas hangulata van. Kar, hogy otthon olyan keves dolog maradt meg ezekbol az evszazadokbol.
A legtobb templom zarva van napkozben, de az egyiknek nyitva volt az oldalkapolnaja. Beultem egy kicsit, aztan cincogo hangon halkan elenekeltem 1-2 eneket. Ez az egyik, amit otthon felejtettem, hogy le akartam irni 5-6 kedvenc gitaros enekem szoveget a sarga konyvbol.
(Ezenkivul elfelejtettem nemzeti szinu szalagot tenni a botunkra, nem annyira patriotzmusbol, mint inkabb jelzeskent, mert sok a bot, es allitolag mindig elkverednek, elvesznek.)
Szoval delutan meg beneztunk egy rendelobe is, mert ugy lattuk, hogy az egyik holyag nagyon vorosodik, de ott csak legyintett a nover. A doki azert adott antibiotikumot, biztos, ami biztos.
Este a szlovak kislany megkinalt minket abbol, amit fozott. A baratjaval van, es talalkoztak meg itt 2 masik szlovak fiuval. Mi meg nemtalalkoztunk magyarokkal.
Lefekves elott, beszurkaltam a betadint Geza lababa. Tobben ugy gondoltak, hogy ok akkor eleg jol megvannak a sajat aprocska vizholyagjaikkal.
Most jon a ma. Geza busz, en gyaloglas. Nagyon szep uton jottem. az elso fele erdoben, erdo szelen. Olyan bokrokkal volt tele az erdo, ami nalunk diszbokor: bukszus, magyal stb. Utkozben van egy borkut (egy borkombinat-fele mellett), ahol a csapbol borosbor jon. Egy kis flakonban Gezanak is vettem belole. Sajnos eddig mindig ugy volt, hogy reggel, amikor meg huvos van (sot sokszor felhos, mert a hegyek kozott keson szall fel a para), akkor megyunk arnyas helyeken. Utana teljesen nyilt terep jott. Tobb, mint 1 oran at egyetlen fa sem volt, csak tuzo nap. Es muszaj menned, mert tudod, hogy senki sem mehet helyetted. Nyilvan ha osszerogysz, elobb -utobb valaki beledbotlik, es kihivja a mentoket, de amugy nincs senki, aki helyetted tudna menni. Tehat vonszolod magadat elore. A fiatalok gyorsan mennek, de sokszor leulnek enni, inni, pihenni. Utana ugyis konnyeden behozzak az embert. Ma kb. 20-21 km volt (tudom, nem hangzik soknak, de 10-11 kiloval a hatadon, hosegben, es vacak terdekkel nagyon sok), es reggel 6-tol kb 1-ig kutyagoltam az albergue-ig. Sokan erkeztunk kb. egy idoben, es a fiatal sracok sem mentek tovabb. A hoseg ugyanis nem delben a legnagyobb, hanem 2-3 utan 6-7-ig.
Nem csinalunk semmit, megis mintha annyi minden tortenne. Rengeteg mindenen jar az agyam. Pl. tegnapelott lattuk az elso sirt az ut menten (ovastam, hogy vannak zarandok-sirok), egy belga ferfi sirja volt (nev es orszag, evszam semmi), a kepe ra volt rakva fejfara, kb. mikorunkbeli. Valoszinuleg nem a camino a legrosszabb hely arra, hogy meghaljunk, de azert remelem, mi tuleljuk. Talan meg van dolgunk. Ma eszembe jutott, amit azt hiszem Zsofi hallott Pal Feri atyatol a halalrol: hogy ugy kepzeli, meghalni olyan, hogy megyunk egy szeles uton sokakkal egyutt, es a halal egy kapu, ami utan az ut folytatodik. Es hogy millio es millio ember ment at ezen a kapun oelotte es fog atmenni outana is, es semmi mas nem fog tortenni vele, mint amit mar annyian ateltek. Szerintem ez egy nagyon szep gondolat. Persze ne higgyetek, hogy valami letargikus allapotban lennek, egyaltalan nem. Csak rengeteg dolog eszebe jut az embernek. A nap vegere, mar annyi minden, hogy ossze is keveredik (diktafon kellene ut kozben, nem blog-iras). Ugy tunik, mar rengeteg ideje itt vagyunk, es alig tudjuk, hogy milyen nap van. Sokan interneten irogatnak, mint en, masok naplot vezetnek.
Furcsa hangulatok lesznek urra az emberen, Gezan is latom. Lepten-nyomon el is erzekenyulok (sot neha o is).
Tegnap sms-t kaptam a dekantol, hogy allitolag nem volt ugyelet a tanszeken. 8-16 oraig kell ugyelet, 2-szer egy heten. Tovabbkuldtem az sms-t, a felelosoknek. Kiderult, hogy a helyettesem kuldte oket haza 3-kor a hoseg miatt. Nem lettem ideges, inkabb elkezdtem sajnalni.
Agi
Balazs lehet, hogy Te is tudod, ha nem legy szives beszelj a Tibivel (Mefiszto), hogy lehet kulfoldon feleleszteni a dog feltoltokartyas NOKIA-mat. T.com a dog.
Rajta van tobb mint 10.000.- Ft, es megneztem , hogy a roamingot 104#lehetett aktivalni.
Jott is egy uzenet, hogy milyen sokba kerul a roaming kulfodon, de sem telefonalni sem SMS-t nem tudok innen. Egy dolog megy csak , ha az Agi ir SMS -t azt megkapom, de valaszolni nem tudok ra.
mindik azt a valaszt kapon, ellenorizzem az operator szolgaltatasait.
De, hol, ilyen valasztas nincs is a menupontok kozott.
kosz
Geza
Amugy en mar Los Arcos-ban vagyok, megint busszal jottem, tegnap kaptam anitbiotikumot is , 8 orankent kell bevenni, hatha eltunik a gyulladas a vizholyagok korul, Agi gyalogol, szallas van,
elebicegek kora delutan.
innen O jon.
udv. Geza
Nekem meg a tegnapra, sot a tegnapelottre is vissza kell nyulnom. Ugy volt mar akkor is, hogy csak Geza buszozik, en kutyagolok. Aztan este, miutan kb 1 orat toltottem az osszes holyagjanak a leapolasaval, es mind gezbe tekerve, leragasztva volt, es eppen hatradoltem, hogy kesz, benezett a szobaba egy hapsi, megkerdezte, hogy ampollas? (vizholyagok?). Mondtuk, igen. Azt hittem, egy ujabb reszvetlatogato (mert Geza szerintem mar mindenkinek benne van a naplojaban), de egy perc mulva megjelent nagy dobozokkal, es kiderult, hogy orvos. Minden kotes leszedve, es kezdodott minden elolrol. Geza szereny volt, amikor azt irta, hogy csillagokat latott, mert szerintem annal is jobban fajt. A doki kedelyesen kozolte, hogy nagyon fog fajni, es ezt a korhazban erzestelenitesben csinaljak, es mutogatta, hogy a Geza vegyen a szajaba valamit. Tudjatok, mint a filmekben. Kiszurta az osszes holyagot, azokba is belemaszott, amik mar javultak es le voltak tapadva. Ezek nagyon fajtak, lattam. Aztan mindegyikbe benyomott egy csomo betadint tobb helyrol, hogy atmossa oket. Angolul kb 5 szot tudott, de lelkesen magyarazott pergo spanyol nyelven. Kozolte, hogy muszaj, mert elfertozodhet, es vigyorogva mutatta, hogy nyissz-nyissz Geza labfeje. Aztan nevetett, es mondta, hogy mar modern technika van, es egy fureszgep hangjait hallatta. Szoval jol szorakozott. Elmondta, hogy masnap nekem kell ugyanezt megcsinalni majd, es hogy min. 2 nap (de eloszor 5-ot mondott) zero gyaloglas. Aztan adott fajdalomcsillapitot ejszakara, meg masnapra, mondta, hogy majd imadkozzunk erte Compostellaban, es elviharzott (Simonnak hivtak). Tobb, mint egy oraig apolta Gezat a foldon ulve, Geza laba egy szemetesen, idealis muteti allapotok kozott, ahogy mondta. Szoval, akkor ugy gondoltam, nem kellene Gezanak masnap egyedul bumlizni a busszal. Reggel a doki benezett egy gyors vizitre, aztam mi meg buszra szalltunk Estella-ig. Egy szlovak kislany is hasonlo bajokkal buszozott tegnap is, ma is. A tegnapi szallas Estellaban. Reggeli included.
A varoska szelen, ahol a Camino beerkezik egy zsebkendonyi teruleten 3 templom van: egy hatalmas domonkos rendhaz (ma oregek otthona) templommal, mogotte egy masik, es mellette egy harmadiknak a homlokzata, meg nehany fala, tehat felig romban. Aztan 10 percnyire meg egy templom, a navarrai kiralyok koronazasi temploma (felujitas miatt zarva), es a varos belsejeben meg 2-t lattam. Ez csak a regi resz, lehet, hogy meg van az ujabb varosresszekben is. Ezek mind 12-14. sz-i templomok, foleg roman stilusban, alacsony, bastyaszeru tornyokkal.
Tudom, hogy ezekrol a hatalmas templomokrol a legtobb embernek az egyhaz bunos gazdagsaga jut elsore az eszebe, de nekem nem. Nekem eszembe jut, hogy az embereknek milyen nagy igenye es vagya hivta eletre ezeket a templomokat, hiszen ezek annak idejen tele voltak. Es hogy a gazdag puspokok nem csak lakomakra, ekszerekre vagy esetleg szeretokre koltottek a penzt, hanem templomokra is, amiknek az epitese sok-sok embernek adott munkat es megelhetest. Persze nem az esetleges robotra gondolok most, hanem a mesterekre: epitesz, szobrasz, kofarago, asztalos, acs, festo stb., es mindazok, akik pl. elelmeztek ezeket az embereket. Ezeknek a regi, kobol epitett templomoknak egeszen mas hangulata van. Kar, hogy otthon olyan keves dolog maradt meg ezekbol az evszazadokbol.
A legtobb templom zarva van napkozben, de az egyiknek nyitva volt az oldalkapolnaja. Beultem egy kicsit, aztan cincogo hangon halkan elenekeltem 1-2 eneket. Ez az egyik, amit otthon felejtettem, hogy le akartam irni 5-6 kedvenc gitaros enekem szoveget a sarga konyvbol.
(Ezenkivul elfelejtettem nemzeti szinu szalagot tenni a botunkra, nem annyira patriotzmusbol, mint inkabb jelzeskent, mert sok a bot, es allitolag mindig elkverednek, elvesznek.)
Szoval delutan meg beneztunk egy rendelobe is, mert ugy lattuk, hogy az egyik holyag nagyon vorosodik, de ott csak legyintett a nover. A doki azert adott antibiotikumot, biztos, ami biztos.
Este a szlovak kislany megkinalt minket abbol, amit fozott. A baratjaval van, es talalkoztak meg itt 2 masik szlovak fiuval. Mi meg nemtalalkoztunk magyarokkal.
Lefekves elott, beszurkaltam a betadint Geza lababa. Tobben ugy gondoltak, hogy ok akkor eleg jol megvannak a sajat aprocska vizholyagjaikkal.
Most jon a ma. Geza busz, en gyaloglas. Nagyon szep uton jottem. az elso fele erdoben, erdo szelen. Olyan bokrokkal volt tele az erdo, ami nalunk diszbokor: bukszus, magyal stb. Utkozben van egy borkut (egy borkombinat-fele mellett), ahol a csapbol borosbor jon. Egy kis flakonban Gezanak is vettem belole. Sajnos eddig mindig ugy volt, hogy reggel, amikor meg huvos van (sot sokszor felhos, mert a hegyek kozott keson szall fel a para), akkor megyunk arnyas helyeken. Utana teljesen nyilt terep jott. Tobb, mint 1 oran at egyetlen fa sem volt, csak tuzo nap. Es muszaj menned, mert tudod, hogy senki sem mehet helyetted. Nyilvan ha osszerogysz, elobb -utobb valaki beledbotlik, es kihivja a mentoket, de amugy nincs senki, aki helyetted tudna menni. Tehat vonszolod magadat elore. A fiatalok gyorsan mennek, de sokszor leulnek enni, inni, pihenni. Utana ugyis konnyeden behozzak az embert. Ma kb. 20-21 km volt (tudom, nem hangzik soknak, de 10-11 kiloval a hatadon, hosegben, es vacak terdekkel nagyon sok), es reggel 6-tol kb 1-ig kutyagoltam az albergue-ig. Sokan erkeztunk kb. egy idoben, es a fiatal sracok sem mentek tovabb. A hoseg ugyanis nem delben a legnagyobb, hanem 2-3 utan 6-7-ig.
Nem csinalunk semmit, megis mintha annyi minden tortenne. Rengeteg mindenen jar az agyam. Pl. tegnapelott lattuk az elso sirt az ut menten (ovastam, hogy vannak zarandok-sirok), egy belga ferfi sirja volt (nev es orszag, evszam semmi), a kepe ra volt rakva fejfara, kb. mikorunkbeli. Valoszinuleg nem a camino a legrosszabb hely arra, hogy meghaljunk, de azert remelem, mi tuleljuk. Talan meg van dolgunk. Ma eszembe jutott, amit azt hiszem Zsofi hallott Pal Feri atyatol a halalrol: hogy ugy kepzeli, meghalni olyan, hogy megyunk egy szeles uton sokakkal egyutt, es a halal egy kapu, ami utan az ut folytatodik. Es hogy millio es millio ember ment at ezen a kapun oelotte es fog atmenni outana is, es semmi mas nem fog tortenni vele, mint amit mar annyian ateltek. Szerintem ez egy nagyon szep gondolat. Persze ne higgyetek, hogy valami letargikus allapotban lennek, egyaltalan nem. Csak rengeteg dolog eszebe jut az embernek. A nap vegere, mar annyi minden, hogy ossze is keveredik (diktafon kellene ut kozben, nem blog-iras). Ugy tunik, mar rengeteg ideje itt vagyunk, es alig tudjuk, hogy milyen nap van. Sokan interneten irogatnak, mint en, masok naplot vezetnek.
Furcsa hangulatok lesznek urra az emberen, Gezan is latom. Lepten-nyomon el is erzekenyulok (sot neha o is).
Tegnap sms-t kaptam a dekantol, hogy allitolag nem volt ugyelet a tanszeken. 8-16 oraig kell ugyelet, 2-szer egy heten. Tovabbkuldtem az sms-t, a felelosoknek. Kiderult, hogy a helyettesem kuldte oket haza 3-kor a hoseg miatt. Nem lettem ideges, inkabb elkezdtem sajnalni.
Agi
2010. július 13., kedd
minden, ami eddig történt, egyben...
julius 13
Most Apu/Geza ir,
Tegnap hendicap jarat volt, a labam miatt a hazineni felajanlotta, hogy elviszik a hatizsakot kocsival ingyen a kov. szallasra Puente de Lerina-ba, mivel at kellett menni a hegyen kb . 35m m szintkulonbseggel eloszor fel majd le.
A dontest, hogy megyek-e vagy sem ram bizta, dontottem meg is lett az eredmenye.
Kogorgeten fel es le , meg ilyen tragya talajon nem jartam, eloszer a tudo es a sziv, majd lefele a terdek nem mondtak koszonetet.
Az utolso faluban szallas elott, volt patika, ahol miutan lattak, hogy a a halalomon vagyok, adtak vizet, es a vegen behoztak kocsival a szallasig. Kb 4 km mint egy uriember.
A szallas egy hodaly, de oke volt es vacsorat is rendeltunk.
Mikor annak vege volt az Agi/Anyu elkezdte e labaim bekotozeset. A vegen benezett egy ficko , mint kiderult, spanyol orvos , aki csak a mutot nem hozta magaval, kulonben mindene volt.
Egy injekcios tuvel eloszor kiszivattyuzta a vizet es vert a vizholyagokbol, mar 7 db van, es utana feltoltotte a holyagokat Betadinnak. Soha nem mertem volna ezt meglepni.
Sok csillagot lattam, mert ez atmosast jelentett.
Adott meg fajdalomcsillapitot is , 1 pirula es ma reggelre 1 ampullat is. Ezt meg nem hasznaltam fel. Amugy Simon-nak hivjak / Peter nelkul/.
Ma igy busszal jottunk Estellaba, ez is milyem mazli, hogy itt lehet hasznalni. Holnap is azzal megyek tovabb, movel 3 napra eltiltott a gyaloglastol. Erdekes, hogy irigylem azokat, akik tudnak gyalogolni.
O biciklivel jer es itt Estellaban is talalkoztunk meg egy gyors vizitre.
Ahogy vartunk a bebocsatasra, szolvak fiatalokkal talakoztunk es megkinaltak egy almaszelettel.
Ezert latjatok Ti is eljetek meg minimum a 60 evet.
Meg most valoszinu atmegyek az itteni Voros Keresztbe, ilyen pacakoknak tartjak fenn mint en.
Itt Estellaban Anyu vett maganak egy masodik terdvedot, kevesebb mint fele aron mint otthon.
Neki sajnos a terdei vannak ki.
Innen kezdve O ir majd.
Csok mindenkinek Apu/Geza
Kedves Attila! Ne haragudj, de amint latod elsosorban en irom ezt a blogot es nagyon szemelyes. A gyerekeim es a testvereink olvassak csak. Ezert ne haragudj, de ne olvasd.
Geza majd idorol idore ir Neked e-mailt.
Agi
Folyt. kov
Julius 12. hetfo
Tegnap ejjel esett egy kicsit azt hiszem, mert mennydorgest hallottam, de lahat, hogy csak petardak voltak, a spanyol futball-gyozelem miatt. Ebben az albergue-ben meg teve is volt, az osszes ferfi ott nyuzsgott a teve elott. Eloszor tudtam jol aludni, mert a szoba eleve eleg huvos volt, es egesz ejjel nyitva volt az ajto a kert fele. Altalaban annyira megizzadok ejszaka a hosegtol, hogy csurog rajtam a viz, es reggel is muszaj zuhanyozni. Pedig akkor mar nem jo osszevizezni a papucsot es a torolkozot. Allitolag rendkivuli a hoseg, delen ez szokasos, de itt, Navarraban nem. Ezt is kifogtuk. Azt hittem, Geza ma a pihenest valasztja es kocsival atmegy a kovetkezo helyre, de nem. A csomagunkat ott hagytuk szallitasra, es csak egy kis hatizsakkal indultunk. Nagyon szep ut volt, kicsit hullamzo, de nem annyira veszes eleinte. Aztan jott a Perdon hegy, gondolom, ezert kuldtek sokan elore a csomagjukat. Tulajdonkeppen a hagon megyunk at, de az is eleg magasan van. Van ott egy zarandok-emlekmu. A gerincen pedig vegig rendkivul sok szelturbina. Allitolag ez egy nagy kornyezetvedo projekt resze. Az ut lefele meg rosszabb volt, ezt mar az utikonyv is irta. Millio es millio ko gorog a labad alatt. A jobb terdemet ugy latszik megiscsak tartotta terdvedo, de a bal az totalkar. Gezat is nagyon megviselte ez a szakasz, mert a gombolyu koveken vegkepp nem lehetett ugy lepdelnie, hogy a holyagjait kimelje. Egy utkozbeni faluban megkerestuk a gyogyszertart, hogy gezt es tapaszt vegyunk. Ott egy hazaspar, akiktol utbaigazitast kertunk, vizet hozott Gezanak, aztan felajanlotta, hogy beviszi Puenta Reya-ba. Geza be is szallt, de en folytattam gyalog. Mar csak 4 es fel km volt, de a szokasos koveken es arnyektalan hosegben, ugyhogy nagyon jol is tette.
Mivel elorekuldtuk a hatizsakunkat, egy biz. albergue-be kellett jonnunk, ami a varoska vegen van, egy emelkedon. Uj, meg egy kis medenceje is van a kertjeben, megis elegge hangulat nelkuli. En keresztuljottem egy nagyon szep kis hegyi falun, aztan pedig Puenta Reya regi foutcajan, ahogy mentem az albergue-be. Nagyon kellemes utca kis vendeglokkel. Persze uzlet az nem volt nyitva delben, pedig kellett volna kenyeret venni. Most mar nincs erom visszamenni a varosba, le errol a magaslatrol. Vacsorazni itt fogunk, aztan majd holnap valamelyik faluban kellene talalni egy kenyerest.
Geza nagyon szenved. Borzalmas a talpa. Volt mar persze maskor is ilyen, csak akkor nem kellett rajta jarni. Kulon fekszik az egyik haloteremben, nem jon ki a kozos terbe kicsit beszelgetni, pedig biztos jo lenne. Tobben erdeklodtek, akik tegnap lattak, hogy mi van vele, birja-e. Holnap mindenkeppen busszal kell atmennie a kovetkezo helyre, szerintem. En meg megprobalkozom megint a 10 kilos hatizsakkal. Csak a terdem birja, a lejtmenetet. Sajnos csak egy terdvedot vettem, lehet, hogy majd itt kell valahol vennem meg egyet. Borzalmas draga minden ilyesmi. A fel vagyonunkat gyogyaszati dolgokra fogjuk kolteni.
Utkozben ma is hangosan beszeltem magamban (Geza is, azt mondja). Elbogtem magam, nem tudom pontosan, hogy min, de sirnom kellett. Egyedul voltam, Geza elott kb. 5 perccel lovagoltam. Delelott, amikor meg Geza is eleg vidaman kutyagolt, azt mondta, hogy szeret. Neha szokta mostanaban mondani. Lehet, hogy ezen bogtem el magam kisse utolag. Elgondoltam, hogy o mindig nagyon tamogato volt, ami a munka-dolgaimat illeti. Mindig biztatott, es orult a sikereimnek. En nem voltam szerintem olyan tokeletes felesege. Sose voltam olyan nagyon kedves, hizelgo, pedig most mar ennyi evesen tudom (vagy azt gondolom, hogy tudom), hogy ez nagyon kell a ferfiaknak. Kello biztatast se adtam. Fiatal koromban nem lattam, hogy ez kellene. Foleg az bant (mar regebb ota), hogy amikor 30 eves kora korul meg tanulasra gondolt, nem biztattam. Nem beszeltem le rola, de nem is mutattam kulonosebb lelkesedest. Pedig, mivel ot hivatali elorejutas, fonokoskodes soem izgatta, talan nekem kellett volna potolni azt a hajtoerot, amit masokban ez biztosit. A fonokoskodes nemhogy nem izgatta sosem, hanem meg inkabb taszitotta.
Furcsa ez a camino. Nem azt kapod, amit vartal.
Aggodom, hogy, hogy fogja birni. Egyreszt a laba: nehany vizholyag korul nagyon voros, masreszt azert nagy a tulsuly, es a szive sem teljesen egeszseges. Igy tenyleg nagyon kifarad a gyaloglasban (persze mindenki). Mivel nem tud rendesen a talpara lepni, faj a vadlija es a dereka is. Nyilvanvalo, hogy nekunk kisebb etapokban kellene mennunk, de annyi idonk sajnos nem lesz. (Persze vannak fakirok. Tegnap talalkoztunk egy parral, akik 50 km-t gyalogoltak egy nap alatt!)
Egyebkent nem olvassuk egymas bejegyzeseit, mert nincs is ido ra. 20 perc internet 1 euro., ugyhogy sietunk.
(Megtanultam felig allva pisilni, hogy ne kelljen levenni a hatizsakot. A ferfiaknak ez nagy elony.)
Mindenkit udvozlunk. Sok puszi. Agi
Ui: Nem tudom, ide lehet-e uzenetet kuldenetek, de az biztos, hogy ha lehet is, nem tudjuk, hogy kell elolvasni.
Julius 11. vasarnap
Mivel ma ugysem fogunk gyalogolni, nem kellett koran indulni. Igy megvartuk a fel 8-as reggeli zarandokimat. Gezat is megkertek, hogy olvasson fel 2 konyorgest angolul. Ugyanis vegyes nyelveken ment az ima Osszesen 10 perc volt.
Amugy megjegyzem, hogy nagyon nem tudnak angolul az ut menten. Franciaul altalaban igen, persze egyreszt rokon nyelv, masreszt tenyleg rengeteg a francia zarandok.
Nem mi voltunk az egyetlenek, akik atbuszoztak Cizur Menorba. Meg egy sportos nemet csalad is. A varosra ok sem vagytak, ugy latszik. Ahogy a busz ment, oriasi tomegeket lattunk, pedig meg koran volt, es kihalt varost vartam. Persze elfelejtettem, hogy ma is volt reggel 8-kor bikafuttatas (eddig 2 serules tortent, lattuk a teveben, az egyik barban). Mindenki hofeher ruhat hord, piros kendovel a nyakaban es piros ovvel, a gyerekektol az idosekig (a templomban tegnap a Szent Fermin szoborra is volt kotve egy piros kendo). Sajnos nem tudtam lefotozni a buszbol. A parkokban elkepzelhetetlen kosz es szemet volt. Mondta valaki a buszon, hogy sok fiatal ilyenkor ott alszik, mert draga a szallas.
Cizur Menorban az albergue-vel szemben van a Szent Mihaly-templom, a zarandokok vedoszentje. leheveredtunk melle, aztan 11-kor volt mise is. Nagyon fontos mise. Es rogton utana be lehetett jelentkezni a szallasra. A konyv szerint ez egy nepszeru szallas van, amit egy csalad tart fenn. Valoban nagyn klassz. Meg mosogep is van, meg teve, ugyhogy Geza nezheti este a vilagbajnoki dontot. Raadasul a vendeglato mindenkinek szolt, hogy megtekinti a lab-problemakat es segit, ha tud. Geza volt az elso paciens. Nehany spanyol meg francia sajnalkozva kozolte Gezaval a labat tanulmanyozva, hogy szerintuk abba kell hagynia a gyaloglast. Persze ok nem tudjak, hogy Gezanak maskor is pocsek a laba. A neni kiszurta holyagokat, kozolte, hogy a csoda-Compeed nem jo, es ecetes, sos vizes aztata utan bekotozte Geza labat. Egy noi betetet tett a cipojebe (nedvesseg felszivasa). Aztan kozolte, hogy latott mar rosszabbat is. Kicsit aggodok, mivel az egyik holyagot szerintem tulsagosan megszurta, Gezanak fajt is, es igy abbol ver is jott. Azt mondta, hogy este meg megnezi Geza labat, es ha meg pihenest javasol, menjen Geza kocsival a kovetkezo helyre. Az invalidusokat ingyen is atviszik (ha jol ertettuk).
Ez egy nagyon szep albergue, kar lett volna kihagyni, plane a nenit, aki egyebkent egesz delutan labakat apol. Most is.
Agi
Remelem, hogy az Adamnak nem lesz igaza, es nem tolokocsival megyek tovabb, habar a hollandok itt rohogtek, hogy ugy jarok mint egy pingvin.
Apu
Julius 10. szombat
Ma Zubiribol Trinidad de Arre-ba kutyagoltunk. Tegnap csak 10-12 km utan lett nagyon nehez a hatizsakom, ma mar 5-6 km. utan. Ennek ellenere tulajdonkeppen ez egy szep es eleg jo ut lett volna. Magas reteken mentunk pipacsokkal az ut szelen, hegyek kozott, aztan folyoparton arnyekban, viszonylag vizszintesnek mondhato uton. Aztan pont delben jott a hegymaszas, tuzo napon masztunk fel egy hegyre vakito feher osvenyen es aztan vegig a hegyoldalban. Vizunk elfogyott, szoval tikkaszto volt. De inkabb az volt a baj, hogy Geza laba mar tele van vizholyagokkal, igy csak lassan tudott jonni. En altalaban kicsit elore huztam, aztan vartam 5-6 percet, mig utolert. Biztos nagyon faj neki. Nekem a terdem ereztette magat elso perctol kezdve, ugyhogy indulas utan par perccel felvettem a gumis terdvedot. Nem ereztem, hogy annyit szamitana, lehet, hogy egy merettel kisebb kellett volna. A bokagumi viszont tenyleg nagyon jo volt. Mindketto a jobb labamra, pedig eddig azt hittem a masik terdem a vacakabb. Nekem nagyon sokat segit a bot. Szerintem bot nelkul nem is szabad elindulni. Sima terepen es felfele ugy lokom el magam, mint ahogy uszasnal hatrarug az ember. lefele pedig eloreszurom, hogy fekezzek es levegyem a terhet a labamrol, ha a kovek megmozdulnanak. Mert ko az rengeteg van. Igazi foldut, talajjal szinte semmi. Meg jo, ha csak apro murvaszeru ko boritja az utat, mert inkabb joval nagyobb szabalytalan alku kovek. Min 25 %-kal neheziti a gyaloglast az, hogy nem igazi talajon megyunk. Egyes helyeken az erdoben is nagy lapos kovekkel kikovezett utak vannak kiepitve. Milyen ut lehetett ott, ha mar szuksegesnek tartotta a kikovezeset!!!!
Geza mondta, hogz utkozben idonkent hangosan beszelt magaban. En is. Hangosan imadkoztam is, amit reggel szoktam. Neha elhagyjak az embert masok, de egyebkent egyedul mesz. Direkt jo hangosan beszelni, megha neha csunyakat mond is az ember. Pl. valaki kiirta, hogy Arre meg 2 km, aztan mentunk min. 4-et, mire megerkeztunk.
Trinidad de Arre nem a helyseg neve, hanem a templome, amelyik fenntatja a menedekhazat. Magan a templomon keresztul kell bemenni egy hatso reszre, ahol egy kis udvar korul van az albergue (zarandokhaz). A templomban folyamatosan szol magnorol valamilyen egyhazi zene, nagyon jo.
Este elmentunk zarandokmenut enni. Ez mindenutt 10 euro korul van, es 3 fogasos. Altalaban minden fogasnal lehet valasztani 2 vagy 3 lehetaseg kozul, + adnak vizet es bort is. A vacsora nagyon elhuzodott, ezert lekestuk az esti miset, pedig lehet, hogy holnap nem talalunk templomot.
Geza laba borzalmas. Osszesen 5 hatalmas vizholyag. Raragasztottuk az itt nagyon dicsert Compeed nevu furcsa ragtapaszt, ami szinte hozzano a borhoz, es aminek hivatalosan magatol kellene lejonni par nap alatt. Eredetileg is ugy volt, hogy holnap Pamplonan keresztulbuszozunk gyaloglas helyett. H. Erzsi is ezt javasolta, mert a lakotaelepeken kersztul bemenni aztan kijonni a varosbol, vegig aszfalton, kb 6 km hosszan nem ad hozza a zarandoklat hangulatahoz. Raadasul Holnap van San Fermin napja, az unnepsegsorozat csucspontja, tehat oriasi tomeg varhato a varosban (+ lopasveszely). Latva Geza talpat, ugy dontottunk, hogy valoban atmegyunk busszal a varoson, de utana se allunk bele az utba, hanem rogton megszallunk Cizur Menorba, Pamplona utan, ahova meg megy busz. Tehat elhasznaljuk az elso pihenonapunkat.
Agi
julius 9.
Kedveseim,
Ma megtettuk az elso 22 km-et, kb 7 ora alatt. a talaj nagyon koves es olyan kozepes nagysagu, igaz a legrosszabb fajta. Minden csontomat erzem a labfejemben, mindenhol fajok, es beszereztem 4 ujabb vizholyagot. Cernak mar benne, kenegetjuk magunkat mindenhol, de meg tudom, hogy van testem.
Mar Zubiriban vagyunk ugy kb 25 km re vagyunk PAMPLONA-tol ahol tegnap taxiba ultunk.
Regi szep idok.
Maradnak a teljesen lecsupaszitott alapveto funkciok utani vagyak, sorrendben, vizszintes helyzet, vizivas, labkenegetes, a kaja nem is olyan fontos.
Ma pici esovel kezdtunk Ronchesvalles-ben, de utana jot a napocska. Szembe folyo izzadsag stb.
Innen majd anyu ir.
Apad-anyad idejojjon.
Geza
Tegnap este volt egy zarandokmise, felsoroltak a naciokat, akik reszt vettek.
Ejszaka nagy csend volt a haloteremben, nemigen horkoltak. Igaz, rengeteg fiatal volt. Sok fiatal par volt, sot kamaszok is csoportosan.
Reggel 6 elott ebredtunk, mert mar nehanyan csomagoltak, de nekunk Geza labapolasa miatt csak fel hetkor sikerult elindulni. Eleinte borongos idoben nagyon jo volt, de 9 utan kisutott a nap. Szerencsere eleg sok helyen arnyekban mentunk, erdoben.
A mai ut hivatalosan nem szamit neheznek, 2 kisebb emelkedo van benne, egyebkent hosszan kb. vizszintes. Nekunk azonban ez is boven sok volt. Mar elore gondoltuk, es ezert a konyvben javasolt Larrasoana helyett csak Zubiriig terveztuk a mai utat. Kulonosen nehez volt az utolso 3-4 km, mert eleg erosen lejtett, borzalmas vizmosas-szeru koves, ill. kovel boritott ut volt. Teljesen kikeszult a bokam es foleg a terdem. Holnap azt hiszem fel kell tennem a gumi terdvedot. Mindenesetre ez is tanulsagos, mert Gezara nehezteltem, hogy kesve indulunk stb, de most en is olyan kripli lettem, mint o, csak nem a vizholyagokkal, hanem a terdemmel. Vizszintes szakaszon en tudtam kicsit gyorsabban haladni, lejtmenetben azonban a Geza.
A bot tenyleg sokat szamit, sot lehet, hogy a 2 bot meg jobb lenne. Most tanuljuk a technikajat.
Fel 3-kor megerkeztunk Zubiribe (tartottuk a kb 3 km/ora sebesseget, amivel a zarandokkonyv is szamol), tehat idoben belefert volna, hogy tovabbmenjunk Larrasoanaba (meg 5-6 km), de a koves lejto miatt ez szoba sem johetett. Nagyon sokan megszalltak egyebkent itt, es nem mi voltunk az egyetlenek, akik totalkarosan erkeztek meg. Mindezek fenyeben nagyon jo, hogy nem a francia oldalrol kezdtunk. Talalkoztunk egy fiatal koreai fiuval, aki tegnap vacsora utan meg tovabbment a 3 km-re levo kovetkezo helyre. Szoval jo eroben volt, de mint kiderult, neki is 8 oraba telt atjonni a francia oldalrol Roncesvallesba /a mi kiindulopontunkra).
Ma hideget vacsoraztunk es hamar fogunk lefekudni. Holnap meg kellene kiserelni a 6 oras indulast, ha egyalatal labra tudunk allni.
Agi
Julius 8.
Ma a korai vonattal jottunk Pamplonaba. Majdnem 4 oras ut, egy fantasztikusan kenyelmes vonaton. Nem mentunk be Pamplonaba, mert a San Fermin unnep miatt bolondok haza van ott, pedig azt mondjak, nagyon szep varos. A palyaudvaron rogton taxiba szalltunk es 70 euro-ert atszallittattuk magunkat Roncesvallesbe.
Roncesvalles kb 10 epuletbol all: az albergue, egy szalloda egy regi kolosrorepuletben, muzeum, zarandokhivatal, templom, kapolna, 2 etterem. A szallas 6 euro, a zarandokmenu 9 euro. Este 8-kor zarandokmise lesz, ahol aldast kapunk. Rank is fer. Geza most gondolkodott el, azon, hogy mire vallalkoztunk. Szegenynek mar 2 vizholyagja is van, pedig meg el sem indultunk
El kell dontenunk, meg kell fogalmazni, miert is jottunk. En biztos, hogy jobb emberkent szeretnek hazamenni (ha egyaltalan sikerul vegigjarni). Tisztabb es atlatszobb eletet szeretnek, tobb turelmet. Tul sok vacak dolgot kell a munkahelyen elviselni, sot elvegezni. Rengeteg az ertelmetlen teher, es a fontos dolgokra tenyleg nincs ido (barmennyire is allitjakegyesek, hogy arra van ido, amire akarjuk). Vagy ha ido meg lenne is, nincs ero es turelem, es kedv.
Nagyon nehez a hatizsakunk, es nekem mar most faj tole a hatam, meg nagyon vagja a felkaromat.
Agi
Julius 7
Mostantol kezdve nincsenek ekezetek, mert ezt mar Spanyolorszagbol irjuk.
Kb masfel orat aludtunk, mert negyed kettokor fekudtunk le es 3-kor jott a kisbusz. A repulogepen a bobiskolasnak nevezett komazas nem sokat segitett. Barcelonaban jo volt a szallasunk, ajanlhato masnak is. Kitapasztaltuk a metrozast, tobbszorosen is. A metro teljesen levehotlen, alig lehet kibirni. A kocsikban van legkondi, de a folyosok, az allomasok stb. borzalmasak. No oxygen.
Megneztuk a Guell parkot, ahol Gaudi furcsa epitmenyei vannak. Nagzon tetszett nekem. Egeszen fent van egz magaslaton. Nagyon vicces, mert 3 vagy 4 hosszu mozgolepcso van az oda vezeto utcakba beepitve. Meg igy is dogleszto volt felmenni ebben a hosegben. Fogalmam sincs ki finanszirozta Gaudi fantasztikus otleteinek megvalositasat (funkcio nelkuli oszlopcsarnok stb. Mindenesetre van hangulata. Aztan kicsit setaltunk a Ramblas-on, es koran lefekudtunk.
Gezanak ma volt a szuletesnapja.
Agi
Július 6.
Ma még mindketten dolgoztunk. A munkahelyemen sosincs nyugalom.
Délután levágattam a hajamat egészen rövidre, hogy minél kevesebb gondom legyen vele az úton.
Este 9 óra. A hátizsákok ellenőrzése és az utolsó holmik bepakolása előtt vagyunk. A gyerekeknek elkészültek a tacepaók, hogy mi hol van, milyen teendők lesznek, amíg nem vagyunk itthon (közmű, szemetes, posta stb.). Még fut egy mosás, meg kell locsolni a virágokat, fel kell mosni a konyhában, mert rendezetten kell itt hagyni a dolgokat.
Ági
Július 5
Ma hazagyalogoltam a munkahelyemről, mivel holnap le kell adnom a vállalati kocsit. Az eredmény 2 db vízhólyag. Így ma gyakoroltam a cérnabefűzést a vízhólyagba. Holnap a szilikon-talpbetétet akarom használni. Kiváncsi fáncsi vagyok, hogy működik.
Géza
Július 4.
Ma megtanultunk blogot készíteni. Becsomagoltuk a hátizsákokat. Mindkettőnkében ugyanaz van, mégis kb. másfél kiló a különbség. Talán a férfi hátizsák nehezebb, és aztán minden ruhadarab is néhány dekával, hiszen Géza ruhája, cipője nyilván nagyobb méret.
Sokan irigyelnek minket. Mi sem hisszük el, hogy tényleg elindulunk. 54 és 60 évesen, túlsúlyosan, minden különösebb fizikai előkészület nélkül. Nekem a bokám vacak, Gézának a legkisebb melegben óriási vízhólyagjai lesznek. Az biztos, hogy nem a nyár lenne a legalkalamsabb nekünk egy ilyen útra. Mégis most megyünk. Július 7-én, Géza születésnapján indulunk, és augusztus 15-re vettük meg a vissza-jegyet.
Ági
Most Apu/Geza ir,
Tegnap hendicap jarat volt, a labam miatt a hazineni felajanlotta, hogy elviszik a hatizsakot kocsival ingyen a kov. szallasra Puente de Lerina-ba, mivel at kellett menni a hegyen kb . 35m m szintkulonbseggel eloszor fel majd le.
A dontest, hogy megyek-e vagy sem ram bizta, dontottem meg is lett az eredmenye.
Kogorgeten fel es le , meg ilyen tragya talajon nem jartam, eloszer a tudo es a sziv, majd lefele a terdek nem mondtak koszonetet.
Az utolso faluban szallas elott, volt patika, ahol miutan lattak, hogy a a halalomon vagyok, adtak vizet, es a vegen behoztak kocsival a szallasig. Kb 4 km mint egy uriember.
A szallas egy hodaly, de oke volt es vacsorat is rendeltunk.
Mikor annak vege volt az Agi/Anyu elkezdte e labaim bekotozeset. A vegen benezett egy ficko , mint kiderult, spanyol orvos , aki csak a mutot nem hozta magaval, kulonben mindene volt.
Egy injekcios tuvel eloszor kiszivattyuzta a vizet es vert a vizholyagokbol, mar 7 db van, es utana feltoltotte a holyagokat Betadinnak. Soha nem mertem volna ezt meglepni.
Sok csillagot lattam, mert ez atmosast jelentett.
Adott meg fajdalomcsillapitot is , 1 pirula es ma reggelre 1 ampullat is. Ezt meg nem hasznaltam fel. Amugy Simon-nak hivjak / Peter nelkul/.
Ma igy busszal jottunk Estellaba, ez is milyem mazli, hogy itt lehet hasznalni. Holnap is azzal megyek tovabb, movel 3 napra eltiltott a gyaloglastol. Erdekes, hogy irigylem azokat, akik tudnak gyalogolni.
O biciklivel jer es itt Estellaban is talalkoztunk meg egy gyors vizitre.
Ahogy vartunk a bebocsatasra, szolvak fiatalokkal talakoztunk es megkinaltak egy almaszelettel.
Ezert latjatok Ti is eljetek meg minimum a 60 evet.
Meg most valoszinu atmegyek az itteni Voros Keresztbe, ilyen pacakoknak tartjak fenn mint en.
Itt Estellaban Anyu vett maganak egy masodik terdvedot, kevesebb mint fele aron mint otthon.
Neki sajnos a terdei vannak ki.
Innen kezdve O ir majd.
Csok mindenkinek Apu/Geza
Kedves Attila! Ne haragudj, de amint latod elsosorban en irom ezt a blogot es nagyon szemelyes. A gyerekeim es a testvereink olvassak csak. Ezert ne haragudj, de ne olvasd.
Geza majd idorol idore ir Neked e-mailt.
Agi
Folyt. kov
Julius 12. hetfo
Tegnap ejjel esett egy kicsit azt hiszem, mert mennydorgest hallottam, de lahat, hogy csak petardak voltak, a spanyol futball-gyozelem miatt. Ebben az albergue-ben meg teve is volt, az osszes ferfi ott nyuzsgott a teve elott. Eloszor tudtam jol aludni, mert a szoba eleve eleg huvos volt, es egesz ejjel nyitva volt az ajto a kert fele. Altalaban annyira megizzadok ejszaka a hosegtol, hogy csurog rajtam a viz, es reggel is muszaj zuhanyozni. Pedig akkor mar nem jo osszevizezni a papucsot es a torolkozot. Allitolag rendkivuli a hoseg, delen ez szokasos, de itt, Navarraban nem. Ezt is kifogtuk. Azt hittem, Geza ma a pihenest valasztja es kocsival atmegy a kovetkezo helyre, de nem. A csomagunkat ott hagytuk szallitasra, es csak egy kis hatizsakkal indultunk. Nagyon szep ut volt, kicsit hullamzo, de nem annyira veszes eleinte. Aztan jott a Perdon hegy, gondolom, ezert kuldtek sokan elore a csomagjukat. Tulajdonkeppen a hagon megyunk at, de az is eleg magasan van. Van ott egy zarandok-emlekmu. A gerincen pedig vegig rendkivul sok szelturbina. Allitolag ez egy nagy kornyezetvedo projekt resze. Az ut lefele meg rosszabb volt, ezt mar az utikonyv is irta. Millio es millio ko gorog a labad alatt. A jobb terdemet ugy latszik megiscsak tartotta terdvedo, de a bal az totalkar. Gezat is nagyon megviselte ez a szakasz, mert a gombolyu koveken vegkepp nem lehetett ugy lepdelnie, hogy a holyagjait kimelje. Egy utkozbeni faluban megkerestuk a gyogyszertart, hogy gezt es tapaszt vegyunk. Ott egy hazaspar, akiktol utbaigazitast kertunk, vizet hozott Gezanak, aztan felajanlotta, hogy beviszi Puenta Reya-ba. Geza be is szallt, de en folytattam gyalog. Mar csak 4 es fel km volt, de a szokasos koveken es arnyektalan hosegben, ugyhogy nagyon jol is tette.
Mivel elorekuldtuk a hatizsakunkat, egy biz. albergue-be kellett jonnunk, ami a varoska vegen van, egy emelkedon. Uj, meg egy kis medenceje is van a kertjeben, megis elegge hangulat nelkuli. En keresztuljottem egy nagyon szep kis hegyi falun, aztan pedig Puenta Reya regi foutcajan, ahogy mentem az albergue-be. Nagyon kellemes utca kis vendeglokkel. Persze uzlet az nem volt nyitva delben, pedig kellett volna kenyeret venni. Most mar nincs erom visszamenni a varosba, le errol a magaslatrol. Vacsorazni itt fogunk, aztan majd holnap valamelyik faluban kellene talalni egy kenyerest.
Geza nagyon szenved. Borzalmas a talpa. Volt mar persze maskor is ilyen, csak akkor nem kellett rajta jarni. Kulon fekszik az egyik haloteremben, nem jon ki a kozos terbe kicsit beszelgetni, pedig biztos jo lenne. Tobben erdeklodtek, akik tegnap lattak, hogy mi van vele, birja-e. Holnap mindenkeppen busszal kell atmennie a kovetkezo helyre, szerintem. En meg megprobalkozom megint a 10 kilos hatizsakkal. Csak a terdem birja, a lejtmenetet. Sajnos csak egy terdvedot vettem, lehet, hogy majd itt kell valahol vennem meg egyet. Borzalmas draga minden ilyesmi. A fel vagyonunkat gyogyaszati dolgokra fogjuk kolteni.
Utkozben ma is hangosan beszeltem magamban (Geza is, azt mondja). Elbogtem magam, nem tudom pontosan, hogy min, de sirnom kellett. Egyedul voltam, Geza elott kb. 5 perccel lovagoltam. Delelott, amikor meg Geza is eleg vidaman kutyagolt, azt mondta, hogy szeret. Neha szokta mostanaban mondani. Lehet, hogy ezen bogtem el magam kisse utolag. Elgondoltam, hogy o mindig nagyon tamogato volt, ami a munka-dolgaimat illeti. Mindig biztatott, es orult a sikereimnek. En nem voltam szerintem olyan tokeletes felesege. Sose voltam olyan nagyon kedves, hizelgo, pedig most mar ennyi evesen tudom (vagy azt gondolom, hogy tudom), hogy ez nagyon kell a ferfiaknak. Kello biztatast se adtam. Fiatal koromban nem lattam, hogy ez kellene. Foleg az bant (mar regebb ota), hogy amikor 30 eves kora korul meg tanulasra gondolt, nem biztattam. Nem beszeltem le rola, de nem is mutattam kulonosebb lelkesedest. Pedig, mivel ot hivatali elorejutas, fonokoskodes soem izgatta, talan nekem kellett volna potolni azt a hajtoerot, amit masokban ez biztosit. A fonokoskodes nemhogy nem izgatta sosem, hanem meg inkabb taszitotta.
Furcsa ez a camino. Nem azt kapod, amit vartal.
Aggodom, hogy, hogy fogja birni. Egyreszt a laba: nehany vizholyag korul nagyon voros, masreszt azert nagy a tulsuly, es a szive sem teljesen egeszseges. Igy tenyleg nagyon kifarad a gyaloglasban (persze mindenki). Mivel nem tud rendesen a talpara lepni, faj a vadlija es a dereka is. Nyilvanvalo, hogy nekunk kisebb etapokban kellene mennunk, de annyi idonk sajnos nem lesz. (Persze vannak fakirok. Tegnap talalkoztunk egy parral, akik 50 km-t gyalogoltak egy nap alatt!)
Egyebkent nem olvassuk egymas bejegyzeseit, mert nincs is ido ra. 20 perc internet 1 euro., ugyhogy sietunk.
(Megtanultam felig allva pisilni, hogy ne kelljen levenni a hatizsakot. A ferfiaknak ez nagy elony.)
Mindenkit udvozlunk. Sok puszi. Agi
Ui: Nem tudom, ide lehet-e uzenetet kuldenetek, de az biztos, hogy ha lehet is, nem tudjuk, hogy kell elolvasni.
Julius 11. vasarnap
Mivel ma ugysem fogunk gyalogolni, nem kellett koran indulni. Igy megvartuk a fel 8-as reggeli zarandokimat. Gezat is megkertek, hogy olvasson fel 2 konyorgest angolul. Ugyanis vegyes nyelveken ment az ima Osszesen 10 perc volt.
Amugy megjegyzem, hogy nagyon nem tudnak angolul az ut menten. Franciaul altalaban igen, persze egyreszt rokon nyelv, masreszt tenyleg rengeteg a francia zarandok.
Nem mi voltunk az egyetlenek, akik atbuszoztak Cizur Menorba. Meg egy sportos nemet csalad is. A varosra ok sem vagytak, ugy latszik. Ahogy a busz ment, oriasi tomegeket lattunk, pedig meg koran volt, es kihalt varost vartam. Persze elfelejtettem, hogy ma is volt reggel 8-kor bikafuttatas (eddig 2 serules tortent, lattuk a teveben, az egyik barban). Mindenki hofeher ruhat hord, piros kendovel a nyakaban es piros ovvel, a gyerekektol az idosekig (a templomban tegnap a Szent Fermin szoborra is volt kotve egy piros kendo). Sajnos nem tudtam lefotozni a buszbol. A parkokban elkepzelhetetlen kosz es szemet volt. Mondta valaki a buszon, hogy sok fiatal ilyenkor ott alszik, mert draga a szallas.
Cizur Menorban az albergue-vel szemben van a Szent Mihaly-templom, a zarandokok vedoszentje. leheveredtunk melle, aztan 11-kor volt mise is. Nagyon fontos mise. Es rogton utana be lehetett jelentkezni a szallasra. A konyv szerint ez egy nepszeru szallas van, amit egy csalad tart fenn. Valoban nagyn klassz. Meg mosogep is van, meg teve, ugyhogy Geza nezheti este a vilagbajnoki dontot. Raadasul a vendeglato mindenkinek szolt, hogy megtekinti a lab-problemakat es segit, ha tud. Geza volt az elso paciens. Nehany spanyol meg francia sajnalkozva kozolte Gezaval a labat tanulmanyozva, hogy szerintuk abba kell hagynia a gyaloglast. Persze ok nem tudjak, hogy Gezanak maskor is pocsek a laba. A neni kiszurta holyagokat, kozolte, hogy a csoda-Compeed nem jo, es ecetes, sos vizes aztata utan bekotozte Geza labat. Egy noi betetet tett a cipojebe (nedvesseg felszivasa). Aztan kozolte, hogy latott mar rosszabbat is. Kicsit aggodok, mivel az egyik holyagot szerintem tulsagosan megszurta, Gezanak fajt is, es igy abbol ver is jott. Azt mondta, hogy este meg megnezi Geza labat, es ha meg pihenest javasol, menjen Geza kocsival a kovetkezo helyre. Az invalidusokat ingyen is atviszik (ha jol ertettuk).
Ez egy nagyon szep albergue, kar lett volna kihagyni, plane a nenit, aki egyebkent egesz delutan labakat apol. Most is.
Agi
Remelem, hogy az Adamnak nem lesz igaza, es nem tolokocsival megyek tovabb, habar a hollandok itt rohogtek, hogy ugy jarok mint egy pingvin.
Apu
Julius 10. szombat
Ma Zubiribol Trinidad de Arre-ba kutyagoltunk. Tegnap csak 10-12 km utan lett nagyon nehez a hatizsakom, ma mar 5-6 km. utan. Ennek ellenere tulajdonkeppen ez egy szep es eleg jo ut lett volna. Magas reteken mentunk pipacsokkal az ut szelen, hegyek kozott, aztan folyoparton arnyekban, viszonylag vizszintesnek mondhato uton. Aztan pont delben jott a hegymaszas, tuzo napon masztunk fel egy hegyre vakito feher osvenyen es aztan vegig a hegyoldalban. Vizunk elfogyott, szoval tikkaszto volt. De inkabb az volt a baj, hogy Geza laba mar tele van vizholyagokkal, igy csak lassan tudott jonni. En altalaban kicsit elore huztam, aztan vartam 5-6 percet, mig utolert. Biztos nagyon faj neki. Nekem a terdem ereztette magat elso perctol kezdve, ugyhogy indulas utan par perccel felvettem a gumis terdvedot. Nem ereztem, hogy annyit szamitana, lehet, hogy egy merettel kisebb kellett volna. A bokagumi viszont tenyleg nagyon jo volt. Mindketto a jobb labamra, pedig eddig azt hittem a masik terdem a vacakabb. Nekem nagyon sokat segit a bot. Szerintem bot nelkul nem is szabad elindulni. Sima terepen es felfele ugy lokom el magam, mint ahogy uszasnal hatrarug az ember. lefele pedig eloreszurom, hogy fekezzek es levegyem a terhet a labamrol, ha a kovek megmozdulnanak. Mert ko az rengeteg van. Igazi foldut, talajjal szinte semmi. Meg jo, ha csak apro murvaszeru ko boritja az utat, mert inkabb joval nagyobb szabalytalan alku kovek. Min 25 %-kal neheziti a gyaloglast az, hogy nem igazi talajon megyunk. Egyes helyeken az erdoben is nagy lapos kovekkel kikovezett utak vannak kiepitve. Milyen ut lehetett ott, ha mar szuksegesnek tartotta a kikovezeset!!!!
Geza mondta, hogz utkozben idonkent hangosan beszelt magaban. En is. Hangosan imadkoztam is, amit reggel szoktam. Neha elhagyjak az embert masok, de egyebkent egyedul mesz. Direkt jo hangosan beszelni, megha neha csunyakat mond is az ember. Pl. valaki kiirta, hogy Arre meg 2 km, aztan mentunk min. 4-et, mire megerkeztunk.
Trinidad de Arre nem a helyseg neve, hanem a templome, amelyik fenntatja a menedekhazat. Magan a templomon keresztul kell bemenni egy hatso reszre, ahol egy kis udvar korul van az albergue (zarandokhaz). A templomban folyamatosan szol magnorol valamilyen egyhazi zene, nagyon jo.
Este elmentunk zarandokmenut enni. Ez mindenutt 10 euro korul van, es 3 fogasos. Altalaban minden fogasnal lehet valasztani 2 vagy 3 lehetaseg kozul, + adnak vizet es bort is. A vacsora nagyon elhuzodott, ezert lekestuk az esti miset, pedig lehet, hogy holnap nem talalunk templomot.
Geza laba borzalmas. Osszesen 5 hatalmas vizholyag. Raragasztottuk az itt nagyon dicsert Compeed nevu furcsa ragtapaszt, ami szinte hozzano a borhoz, es aminek hivatalosan magatol kellene lejonni par nap alatt. Eredetileg is ugy volt, hogy holnap Pamplonan keresztulbuszozunk gyaloglas helyett. H. Erzsi is ezt javasolta, mert a lakotaelepeken kersztul bemenni aztan kijonni a varosbol, vegig aszfalton, kb 6 km hosszan nem ad hozza a zarandoklat hangulatahoz. Raadasul Holnap van San Fermin napja, az unnepsegsorozat csucspontja, tehat oriasi tomeg varhato a varosban (+ lopasveszely). Latva Geza talpat, ugy dontottunk, hogy valoban atmegyunk busszal a varoson, de utana se allunk bele az utba, hanem rogton megszallunk Cizur Menorba, Pamplona utan, ahova meg megy busz. Tehat elhasznaljuk az elso pihenonapunkat.
Agi
julius 9.
Kedveseim,
Ma megtettuk az elso 22 km-et, kb 7 ora alatt. a talaj nagyon koves es olyan kozepes nagysagu, igaz a legrosszabb fajta. Minden csontomat erzem a labfejemben, mindenhol fajok, es beszereztem 4 ujabb vizholyagot. Cernak mar benne, kenegetjuk magunkat mindenhol, de meg tudom, hogy van testem.
Mar Zubiriban vagyunk ugy kb 25 km re vagyunk PAMPLONA-tol ahol tegnap taxiba ultunk.
Regi szep idok.
Maradnak a teljesen lecsupaszitott alapveto funkciok utani vagyak, sorrendben, vizszintes helyzet, vizivas, labkenegetes, a kaja nem is olyan fontos.
Ma pici esovel kezdtunk Ronchesvalles-ben, de utana jot a napocska. Szembe folyo izzadsag stb.
Innen majd anyu ir.
Apad-anyad idejojjon.
Geza
Tegnap este volt egy zarandokmise, felsoroltak a naciokat, akik reszt vettek.
Ejszaka nagy csend volt a haloteremben, nemigen horkoltak. Igaz, rengeteg fiatal volt. Sok fiatal par volt, sot kamaszok is csoportosan.
Reggel 6 elott ebredtunk, mert mar nehanyan csomagoltak, de nekunk Geza labapolasa miatt csak fel hetkor sikerult elindulni. Eleinte borongos idoben nagyon jo volt, de 9 utan kisutott a nap. Szerencsere eleg sok helyen arnyekban mentunk, erdoben.
A mai ut hivatalosan nem szamit neheznek, 2 kisebb emelkedo van benne, egyebkent hosszan kb. vizszintes. Nekunk azonban ez is boven sok volt. Mar elore gondoltuk, es ezert a konyvben javasolt Larrasoana helyett csak Zubiriig terveztuk a mai utat. Kulonosen nehez volt az utolso 3-4 km, mert eleg erosen lejtett, borzalmas vizmosas-szeru koves, ill. kovel boritott ut volt. Teljesen kikeszult a bokam es foleg a terdem. Holnap azt hiszem fel kell tennem a gumi terdvedot. Mindenesetre ez is tanulsagos, mert Gezara nehezteltem, hogy kesve indulunk stb, de most en is olyan kripli lettem, mint o, csak nem a vizholyagokkal, hanem a terdemmel. Vizszintes szakaszon en tudtam kicsit gyorsabban haladni, lejtmenetben azonban a Geza.
A bot tenyleg sokat szamit, sot lehet, hogy a 2 bot meg jobb lenne. Most tanuljuk a technikajat.
Fel 3-kor megerkeztunk Zubiribe (tartottuk a kb 3 km/ora sebesseget, amivel a zarandokkonyv is szamol), tehat idoben belefert volna, hogy tovabbmenjunk Larrasoanaba (meg 5-6 km), de a koves lejto miatt ez szoba sem johetett. Nagyon sokan megszalltak egyebkent itt, es nem mi voltunk az egyetlenek, akik totalkarosan erkeztek meg. Mindezek fenyeben nagyon jo, hogy nem a francia oldalrol kezdtunk. Talalkoztunk egy fiatal koreai fiuval, aki tegnap vacsora utan meg tovabbment a 3 km-re levo kovetkezo helyre. Szoval jo eroben volt, de mint kiderult, neki is 8 oraba telt atjonni a francia oldalrol Roncesvallesba /a mi kiindulopontunkra).
Ma hideget vacsoraztunk es hamar fogunk lefekudni. Holnap meg kellene kiserelni a 6 oras indulast, ha egyalatal labra tudunk allni.
Agi
Julius 8.
Ma a korai vonattal jottunk Pamplonaba. Majdnem 4 oras ut, egy fantasztikusan kenyelmes vonaton. Nem mentunk be Pamplonaba, mert a San Fermin unnep miatt bolondok haza van ott, pedig azt mondjak, nagyon szep varos. A palyaudvaron rogton taxiba szalltunk es 70 euro-ert atszallittattuk magunkat Roncesvallesbe.
Roncesvalles kb 10 epuletbol all: az albergue, egy szalloda egy regi kolosrorepuletben, muzeum, zarandokhivatal, templom, kapolna, 2 etterem. A szallas 6 euro, a zarandokmenu 9 euro. Este 8-kor zarandokmise lesz, ahol aldast kapunk. Rank is fer. Geza most gondolkodott el, azon, hogy mire vallalkoztunk. Szegenynek mar 2 vizholyagja is van, pedig meg el sem indultunk
El kell dontenunk, meg kell fogalmazni, miert is jottunk. En biztos, hogy jobb emberkent szeretnek hazamenni (ha egyaltalan sikerul vegigjarni). Tisztabb es atlatszobb eletet szeretnek, tobb turelmet. Tul sok vacak dolgot kell a munkahelyen elviselni, sot elvegezni. Rengeteg az ertelmetlen teher, es a fontos dolgokra tenyleg nincs ido (barmennyire is allitjakegyesek, hogy arra van ido, amire akarjuk). Vagy ha ido meg lenne is, nincs ero es turelem, es kedv.
Nagyon nehez a hatizsakunk, es nekem mar most faj tole a hatam, meg nagyon vagja a felkaromat.
Agi
Julius 7
Mostantol kezdve nincsenek ekezetek, mert ezt mar Spanyolorszagbol irjuk.
Kb masfel orat aludtunk, mert negyed kettokor fekudtunk le es 3-kor jott a kisbusz. A repulogepen a bobiskolasnak nevezett komazas nem sokat segitett. Barcelonaban jo volt a szallasunk, ajanlhato masnak is. Kitapasztaltuk a metrozast, tobbszorosen is. A metro teljesen levehotlen, alig lehet kibirni. A kocsikban van legkondi, de a folyosok, az allomasok stb. borzalmasak. No oxygen.
Megneztuk a Guell parkot, ahol Gaudi furcsa epitmenyei vannak. Nagzon tetszett nekem. Egeszen fent van egz magaslaton. Nagyon vicces, mert 3 vagy 4 hosszu mozgolepcso van az oda vezeto utcakba beepitve. Meg igy is dogleszto volt felmenni ebben a hosegben. Fogalmam sincs ki finanszirozta Gaudi fantasztikus otleteinek megvalositasat (funkcio nelkuli oszlopcsarnok stb. Mindenesetre van hangulata. Aztan kicsit setaltunk a Ramblas-on, es koran lefekudtunk.
Gezanak ma volt a szuletesnapja.
Agi
Július 6.
Ma még mindketten dolgoztunk. A munkahelyemen sosincs nyugalom.
Délután levágattam a hajamat egészen rövidre, hogy minél kevesebb gondom legyen vele az úton.
Este 9 óra. A hátizsákok ellenőrzése és az utolsó holmik bepakolása előtt vagyunk. A gyerekeknek elkészültek a tacepaók, hogy mi hol van, milyen teendők lesznek, amíg nem vagyunk itthon (közmű, szemetes, posta stb.). Még fut egy mosás, meg kell locsolni a virágokat, fel kell mosni a konyhában, mert rendezetten kell itt hagyni a dolgokat.
Ági
Július 5
Ma hazagyalogoltam a munkahelyemről, mivel holnap le kell adnom a vállalati kocsit. Az eredmény 2 db vízhólyag. Így ma gyakoroltam a cérnabefűzést a vízhólyagba. Holnap a szilikon-talpbetétet akarom használni. Kiváncsi fáncsi vagyok, hogy működik.
Géza
Július 4.
Ma megtanultunk blogot készíteni. Becsomagoltuk a hátizsákokat. Mindkettőnkében ugyanaz van, mégis kb. másfél kiló a különbség. Talán a férfi hátizsák nehezebb, és aztán minden ruhadarab is néhány dekával, hiszen Géza ruhája, cipője nyilván nagyobb méret.
Sokan irigyelnek minket. Mi sem hisszük el, hogy tényleg elindulunk. 54 és 60 évesen, túlsúlyosan, minden különösebb fizikai előkészület nélkül. Nekem a bokám vacak, Gézának a legkisebb melegben óriási vízhólyagjai lesznek. Az biztos, hogy nem a nyár lenne a legalkalamsabb nekünk egy ilyen útra. Mégis most megyünk. Július 7-én, Géza születésnapján indulunk, és augusztus 15-re vettük meg a vissza-jegyet.
Ági
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)