Augusztus 8. Vasarnap

Szombat este meg kulon ajandek volt, hogy a lengyelek (osszejott itt ket csapat lengyel 1-1 pappal) az albergue mogott tartott egy miset. Mivel ma vasarnap varhatoan nem lesz templomos telepules, ez kulon jo volt. Vegul valoban megkaptuk a mozgasserulteknek fenntartott szobat, masokal egyutt, igy megsem polifomon aludtunk. Egyebkent megint talalkoztunk egy testnevelestanarral, aki regebben a Tancsicsban, most pedig a Varosmajorban tanit. A 15 eves fiaval van itt. Nagy meneteket csinalnak, es nagyon keves penzt hoztak, szerintem a gyerek ketszer ennyit tudna enni. Geza felajanlott neki 100 eurot, de azt mondtak, most mar kijonnek.
Vasarnap a cel Santa Irene volt. Lehet, hogy van ilyen nevu telepules is, de lehet, hogy csak a hagot hivjak igy. Az albergue az orszagut mellett, a prerin, osszesen 36 aggyal, de mi nagyot hajtottunk es 20. korul erkeztunk. Etkezesi lehetoseg semmi. Vagy visszafele, vagy elorefele 1-1,5 km-rel volt etterem. Most jott csak jol, hogy a lengyel zarandokok tegnap megvendegeltek minket, mert igy megmaradt a tegnapi kajank, es volt, mit vacsorazni.
Gyaloglas kozben orankent pisilnem kell. Nem iszunk annyit, szerintem inkabb nyomja a vesemet a hatizsak. Mindenesetre csak lebukom az ut menten (mindig Ilona jut az eszembe). Egyreszt vagy nem lehet nagyon elbujni, mert minden tuskes, vagy amugysem akar az ember egyetlen folosleges lepest sem tenni. Szoval lebukom, aztan kesz.
Szinte csupa spanyol kozott vagyunk. Hova tuntek a kulfoldiek?
Elhagytuk a szegenyes kohazas falvakat, ahol mindent beleng az eros tragyaszag es a falvak koves utcain is egymast erik a friss es nem friss tragyafoltok. Nagyobb telepuleseken megyunk at, ahol ujabb, vakolt hazak vannak. Az ido ismet melegebb, megjelentek a szubtropikus novenyek: palmak, kaktusz, eukaliptuszfa. Bar ez utobbi mesterseges betelepites a papirgyartashoz.
Egyebkent fantasztikus, milyen nagy orom megpillantani egy-egy telepulest. Regebben, ahol nem voltak erdok, mar messzirol lattuk a templomtornyot, es mindig nagy megkonnyebbules volt, akarmilyen szep videken jartunk is. Ugy latszik, megiscsak az emberi nemhez tartozunk. Most inkabb a fak kozott feltuno hazfalak jelzik a telepuleseket, igy nem lehet oket messzirol eszrevenni.
Ma hetfon Monte do Gozo-ig jottunk. Ez azt jelent, hogy az Orom Hegye, mert innen mar latszik a varos. Ez 4,5 km-re van Santiagotol. Itt egy 800 fos albegue van, kb 20 barakkban. Zarandokgyarnak mondjak, de nekunk nem taszito. Teljesen OK. Ami inkabb zavar, hogy az utobbi heten tele vagyok csipesekkel (holott azelott meg szunyog sem volt). Mondjak, hogy egyes szallasokon megterem poloska (szerintem ezt nevezhetik bedbug-nak=agybogar). Lehet, hogy a hatizsakomban cipelek nehanyat????
Ma ujabb szerencse ert minket, legalabbis, remelem, hogy az. Az ut menten egy idosebb ember nevjegyeket osztogatott santiagoi szallasokrol. Ilyen mar maskor is volt, de maskor mindig albergue-be mentunk. Most viszont eleve azt terveztuk, hogy 1-2 napra valami kis panziot kellene keresni, mert hiszen az albergue-kben eleve nem lehet csak 1 napot tolteni. Felhivtuk a megadott telefont es foglaltunk szobat holnapra. Remelem, megfelelo lesz es akkor ott tudunk maradni.
Megerkezett az elobb a bekescsabai hazaspar is, ahol a ferj terde teljesen lerobbant, es a cel elott mar alig vonszolja magat szegeny. Remeljuk, most mar holnap bekocognak ok is Santiagoba, es persze mi is. Koszonjuk a nepi rigmust, es gondolunk Jade-ra is.
Agi