Augusztus 7. szombat

Ma is legyalogoltuk a magunket, egeszen Ribadiso-ig. Hat folyot, patakot kereszteztunk. Nem nagyon tudunk 6-kor indulni, mert ha fel 6-kor fel is kelunk, a reggeli menet beleertve a vizholyagok gyaloglasra valo felkesziteset kb 1 orat igenybe vesz (pedig mar nagyon rutinosak vagyunk). Ma reggel Geza mondta, hogy mar reg nem indult el ilyen fajdalom-mentesen. Aztan mire megerkeztunk, mar megint van egy uj es ez most nagyon rossz, mert mar sem a talpa elso, sem a hatso felere nem tud rendesen lepni. Nagyon szepen megcsinalt szallason vagyunk: tobb koepulet, hatalmas zuhanyzok kulon epuletben, mert hatul kempingezesre is alkalmas fuves terulet is van. Bar fel 2-re megerkeztunk es az albegue csak 1-kor nyit, mar nem jutott szallas: 62 agy van es az elfogyott. A kovetkezo varos 2-3 km csak, de mivel itt sorban alltunk es fel 3-ra derult ki, hogy nincs agy, ez azt jelenti, hogy nyilvan mar a varosban sincs, ahol raadasul eleve csak 40 agyas a szallas. Persze a varosban nyilvan vannak magan albergue-k es szallodak is, de eppen az elozo napok tapasztalata azt mutatta, hogy az elozetes foglalasok miatt ez sem garancia. Ugy lattam, hogy most nem lenne jo tovabbmenni: egyreszt az uj holyag miatt, masreszt pedig mert eleg meleg lett mara, es a folyok keresztezese, amellett, hogy nagyon szep, azt is jelenti, hogy fol-le, fol-le. En is kinyultam, de ugy lattam Geza talan meg jobban: mondta is, hogy a halalan van. Ennek ellenere ugy lattam, hogy tovabb vonszolna magat, de en (felbuzdulva azon, hogy tegnap lattam, hogy veghelyzetben csak fedel ala engedtek a keson jovoket) mondtam a recepcios nonek, hogy keptelenek vagyunk tovabbmenni. Ez volt a max. tavolsag mara, tele vagyunk holyagokkal stb. Elkepeszto, hogy alig beszelnek angolul a spanyolok, es meg a recepciokban es informacios irodakban is alig. Ez a no semmit sem beszelt (pedig 4 nyelven volt kiirtva, hogy recepcio), de abszolut joindulatu, es azt ertette, hogy ampollas (holyagok), hogy maximum disztansz, es hogy impossible, es mutattam az ujjammal, hogy gyalogolni. Nyilvan azt is latta, hogy abszolut rangidosek vagyunk a sorban allok kozott. 5 euroert vettunk egy jegyet, hogy zuhanyozhassunk es hasznalhassuk a wc-t (ez egyebkent a szallasok egyendija is Galiciaban), es rabolintott nagy nehezen, hogy aludhatunk a foldon a recepcioban (dormir es mutogatas a foldre), ami egy 3 oldalrol zart es fedett helyiseg. Kesobb kiderult, hogy van egy eleg nagy etkezo resz, teljesen zart, kopadlos. Ugy latjuk, hogy masok is keszulnek ott aludni, tobbek kozt azok a fiuk, akik mar tegnap sem kaptak agyat ott, ahol mi is voltunk. A no kesobb felvette az adatainkat es azt mondat, hogy 8-kor menjunk vissza hozza. Azt hiszem, van fenntartott szobajuk rokkantak reszere, es ha nem jon senki, azt esetleg odaadjak. De nekem a kopadlo is OK, legalabb hasznat vesszuk a polifomnak, amit egesz uton cipelunk.
Ujra talalkoztunk 3 lengyel fiatallal, akikkel mar Portomarinban is talakoztunk: egy pap es 2 lany: gyerekkori baratok. Felajanlottak a teszta-maradekukat, amit mar nem birtak megenni. Nekunk nagyon jol esett, finom volt. Egyebkent most alig talalkozunk kulfoldiekkel, mindenutt csak spanyolok. Hiaba, ez az o orszaguk es vakacio van.
Geza most a folyoban aztatja a labat es ismerkedik. Ha nagyon vacak lesz, holnap csak a varosig megyunk be es ott maradunk. Meg akkor is jol allunk. Nagyon sajnalom, hogy ennyi baja van a labaval. Mar nagyon unja. Probaljuk megerteni, mi az uzenete az eletere vonatkozoan. Egy belga azt mondta, ebbol kell megtanulnia, hogy ne hagyja, hogy a teste uralkodjon rajta, hanem tanulja meg kezelni a testet, tiszteletben tartva, de megiscsak a helyen. Persze szebben mondta, de ez volt a lenyeg. Nekem is vannak elmeleteim errol, Gezanak mar mondtam. Egyebkent senki sincs, aki serules vagy valamifele fajdalom nelkul meguszna. Egesz fiatalok kozott is van, aki terdvedot hord vagy faslit stb. Estenkent mindenki kenegeti a labat. Van, aki reggel is, es nyujto-gyakorlatokat vegez, hogy bemelegitsen stb. Ez hozzatartozik.

Egyebkent nem lehet eltevedni. Az ut kb. feleig fantasztikusan surun vannak a jelek: kagylok a hazfalon, jardan, keritesen, nagy kek-sarga tablak stilizalt kagylo-jellel es felirattal, vagy egyszeru sarga nyilak koveken, falon, villanyoszlopon, lent a jardan. Leon ota vacakabbak a jelek, elhanyagoltak, kopottak, de mindenhol vannak. Itt most kicsit ritkasabban, de inkabb csak azert, mert ahol egyertelmu, hogy egy ut van es azon megyunk es kesz, ott nem teszik ki x meterenkent. Ha figyelmetlensegbol nem venne eszre az ember pl. az oldalosvenyt, amerre menni kell, kb. 1 km-en belul rajonne, eszrevenne, hogy nincs jel, es visszafordulna. Ketszer fordult elo, hogy nem figyeltunk. Egyszer, amikor Geza nelkul az amerikai novel mentem, es egyfolytaban beszelgettunk, nem vettuk eszre a leterot, pedig egy 3 ember szeles utrol volt szo. Es ott a prerin, teljesen gazos kiszaradt mezo szelen volt egy pad egy oreg emberrel (elotte, utana km-ken at semmi pad), aki rank szolt, hogy nem arra van a camino. Hogy minek ult ott, se falu a kozelben, se szoloskert vagy gabonafold, semmi, egy csunya, gazos, sot szemetes mezo kilometereken at. Mondta is a new yorki no, hogy az aznapi csodat mar megkaptuk. A masik eset tegnap volt, amikor egy furcsa hurkot tett az ut egy telepules szelen, es nem volt logikus, hogy egy szakaszon visszafele iranyba kell gyalogolni. A jel ott volt, es lattuk is, de nem figyeltuk a nyil iranyat, csak ahogy logikusnak gondoltuk, abba az iranyba fordultunk. es pont akkor egy oreg neni egy vodor vizzel kilepett egy oreg hazbol es rank szolt. Persze nem erti az ember, de megalltunk, es o elkezdett magyarazni, hogy nem arra. Ha 10 masodperccel kesobb jon ki a kapun, mar elmegyunk a haza mellett. Es meg azt mondjak egysek, hogy nincsenek angyalok!!! Viccen kivul, azt hiszem, mar irtam, hoogy tenyleg gyakran ugy erzem, mintha valaki/valakik torodnenek velunk. A nagyvarosokban lehet a legkonnyebben szem elol teveszteni a jeleket a sok reklam stb. kozott, de ott sem volt gond. Es egyebkent is, itt mindenki tudja, merre megy a camino. Ugyhogy, ha megallitunk valakit, hogy "Camino???", rogton elkezd mutogatni.
Az emberek gyakran koszonnek a hatizsakosoknak, jo utat kivannak, vagy egyeb dolgokat mondanak, de azt nem ertjuk. A koszonest es a mosolygast ertjuk.
Nem artana egy kis raerosites otthonrol az itteni fohaszainkhoz holyag-ugyben. Az utolso napokat mar ne tegyek tonkre, hogy csak rajuk kelljen figyelni!
Legyszi Anyunak is olvassatok fel az uzeneteket.
Sok pusz
Agi