Tegnap Geza nagyon jol tudott gyalogolni. Mar nem tudtam megelozni, altalaban o vonult elol. Persze a vegere mar mondta, hogy van egy gyanus hely a talpan. Altalaban sik videk volt. Nem vettuk eszre az utikonyv szerint mitikus osvenyt, ezert nem szippantottunk nagyot a mitikus levegobol. Csak utolag jottunk ra, hogy melyik hely volt az: ahol rengeteg kis kovekbol rakott kupac es szoborfeleseg volt rakva. Ezeket a zarandokok rakjak, es mar mashol is lattunk ilyet. Az osveny pedig lehet hogy x evvel ezelott meg egy keskeny kis osveny volt, de mostanra egy eleg szeles ut. Mitikus hangulat helyett inkabb a kavicsbanya maradt emlekzetes, ahol egy hatalmas markolo olyan csondesen zarkozott fel mogenk, hogy amikor Geza veletlenul hatranezett, egesz nagyot ugrott ijedteben. Egyebkent foleg szolok kozott mentunk. Egyszer szembejott velunk egy hegy, ami olyan mint a Badacsony. Ut kozben az anyagi helyzetunket targyaltuk ki. ez nem egy kimondottan spiritualis tema, de a gyerekeinkrol valo gondolkodasbol jott.
Kihagytuk Najere-t, ami egy voros szikla toveben epult, mert zarandokokhoz igazan nem melto modon taxival kimentunk Azofra-ba, ahol ketszemelyes kis fulkekben/kabinokban volt az elhelyezes. Jo hidegvizes, kis szokokut volt az udvaran, mindenki ott aztatta a labat. Talakoztunk 3 magyarral.
Sajnos, mikor Geza latta, hogy nem csak egy regi holyagja mocorog, hanem uj keletkezett, nagyon elkeseredett es csalodott. Utkozben ugyanis nagyon gondosak voltunk (zoknicsere, intimbetet-csere a cipojeben stb.), es megis. Leszivas, betadinfroccs vorosbor helyett.
Ma reggel meg egy leszivas es gezes kotes. A talpa mindenutt be van kotve. Elindultunk, mara kb. 15 km-t terveztunk San Domingo de la Calzada-ba. Egyetlen falu volt kozben, ha pl. busz kellene. Vegigjottunk, nagyon jo tempoban. Geza laba jol birta. Az enyem sem jobban. Vizholyagom nem nagyon van, de a bokam/terdem vacak es a bokam estere, delre mindig nagyon elfarad es egesz este eg. A jo tempo 3 km/ora, de masnak is kb ennyi. Szaz kiloval a hatadon, hullamzo terepen nagyon elegedettek voltunk magunkkal. Mar fel egy korul bent voltunk a varosban. Ut kozben nepdalokat enekeltem. Szornyu mennyire nincs mar hangom, es mennyire nem emlekszem a dalok szovegere. Ennek ellenere Geza elerzekenyult egy kicsit.
Itt Santo Domingoban volt az elso templom, ahol fizetni kellett belepojegyet. Igaz, a templomhoz tartozik egy kiallitas is, meg kripta San Domingo sirjaval (nagyon szep szarkofag) stb. San Domingo egy remete volt, aki utat, hidat epitett, es korhazat alapitott ezen a helyen a zarandokoknak mar a 11. sz-ban. Ehhez a helyhez is kotodik egy kakasos tortenet, amikor egy zarandokot megvadoltak igaztalanul, felakasztottak, de meg hetek mulva is elt. Az eloljaro nem akarta elhinni: "ha ez a sult kakas es tyuk a tanyeromrol eltre kel, akkor elhiszem". A szarnyasok felrepultek a tanyerrol. Ezert most is tartanak elo feher kakast es feher tyukot bent a templomban.
Ugy gondoltuk, hogy jo otlet volt tegnap egy kicsit tovabb menni (taxizni), mint az eredeti uticel. Igy picit rovidebb tavot kell megtenni masnap es nyugodtak vagyunk, hogy a javasolt celba beerunk es kapunk szallast. Ezert ma is tovabbjottunk (4 kereken) Granonba, ami La Rioja tartomany utolso telepulese. Kicsit sajnaltam, mert Santo Domingoban megszallhattunk volna a ciszterci apacaknal es az jo lett volna, de vegul nem banom. Fantasztikus helyre erkeztunk. A templom tartja fenn az albergue-t onkentesekkel, bent a templom valamilyen oldalreszeben. Ket terem a foldon matracokkal, egy baratsagos, kandallos kis nappali terrel. Reggelit , vacsorat es szallast adnak ingyen. Adomanyt lehet adni. Felmasztam a toronyba, egeszen a nyitott tetejeben levo harangokig (rengeteg galambpiszok), nagyon klassz. Teljesen archaikus az egesz.
A multkor peregrino-vacsora utan Gezaval Istenrol, stb. beszelgettunk teljesen elfogulatlanul es zavar nelkul, mintha barmilyen hetkoznapi dologrol beszeltunk volna. Nagyon jo volt. Miota itt vagyunk, nincs bennem semmi gorcsosseg ezzel kapcsolatban sem. Nyugodt vagyok es varok. Ma is megyunk zarandokmisere.
Agi
Sziasztok!
VálaszTörlésAnyu üzeni, hogy az a fontos, hogy mindig fogjátok egymás kezét, és persze, hogy egyben gyertek vissza!
puszi
"A 19. sz.-tól a kapca szó mindinkább azt a téglalap alakú szőttes vagy vászon textíliát jelentette, amellyel a lábat a bocskor vagy a csizma felhúzásához becsavarták."
VálaszTörlésA jó magyar zarándoknak talán ezt kellene megtanulni, kipróbálni, nem az intim betétet.
Különben pedig úgy jár, mint a jó lovas:
"A jó lovas katonának de jól vagyon dolga,
Eszik, iszik a sátorban (=zarándokszálláson), semmire sincs gondja.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb nem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!"